Magyarországon fedezték fel 2022 első üstökösét

36 éve nem volt erre példa.
Kapcsolódó cikkek

Magyarországon fedezték fel az új év első üstökösét. Az eddig ismeretlen égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2022. január 2-án a Piszkéstetői Obszervatórium 60 centiméteres Schmidt-távcsövével, írta az MTI.

Kapcsolódó
Zöldesen csillogó üstökös húz el a Föld mellett
Egy átlagos távcsővel, sőt jó látású emberek esetében akár szabad szemmel az egész északi féltekéről látni lehet április végéig.

Igazán remekül indult az év a Piszkéstetői Obszervatóriumban, ahol január elseje/másodika éjszakáján egy hagyományos és egy ultragyorsan forgó földsúroló kisbolygó mellett egy új üstököst is sikerült felfedezni, 36 éve az elsőt hazánkból

– idézte fel Sárneczky Krisztián, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa a csillagaszat.hu hírportálon hétfőn megjelent cikkében.

Mint írta, rögtön a harmadik átvizsgált képhármason feltűnt egy korábban ismeretlen, 30-40 méter átmérőjű földközeli kisbolygó.

Ez lett a 2022 AC jelű égitest, amely december 28-án 1,1 millió kilométerre haladt el mellettünk, és a felfedezés idején már távolodóban volt

– tette hozzá.

A kutató beszámolója szerint hajnali fél 4 körül az egyik felvételsorozaton feltűnt egy újabb földsúroló kisbolygó is. Erről a 70 méter átmérőjű égitestről később lengyel csillagászok kiderítették, hogy mindössze 3 perc alatt fordul meg a tengelye körül, ami még ezeknél az apró szikláknál is extrém gyorsnak számít.

Igazából még felfogni sem sikerült, hogy megvan az éjszaka második kisbolygója is, mert pár perccel később, rögtön a következő területen feltűnt egy újabb mozgó égitest, amely azonban más volt, mint az elmúlt másfél évben felfedezett ötven földközeli kisbolygó. Ez is gyorsan haladt a csillagos háttér előtt, de határozott ködösség vette körül

– írta Sárneczky Krisztián, aki az elmúlt években több száz különböző objektumot, köztük számos földközeli kisbolygót fedezett már fel a Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-távcsövével.

Annyira váratlan volt a ködös megjelenés, hogy elsőre azt gondoltam, a Schmidt-féle optikai rendszerben előforduló, ködös megjelenésű tükröződés (szakszóval Klingon-űrhajó) járatja a bolondját velem, vagy esetleg a kép sarkaiban előforduló apró defókuszáltság miatt elmosódott a kép. Ám a sebtében, digitálisan összeadott felvételeken más volt a ködösség szerkezete és mozgása, mint ezekben a téves esetekben lenne

– emlékezett vissza.

A csillagász ezt követően a Minor Planet Centerrel (MPC) közölte az égitest felfedezését. Mint írta, ez a feltétele annak, hogy a megtaláló személyről nevezzék el az üstököst.

Beszámolója szerint hamarosan a megerősítő felvételek is elkészültek, és mivel ezeken is határozottan ködös volt az égitest, és még egy rövid csóva is látszott nyugat felé, elindította az évtizedek óta várt folyamatot. A csillagász elektronikus levelei alapján az égitest előbb felkerült a földközeli kisbolygókat megerősítő oldalra, majd pár perccel később az MPC munkatársa átrakta az égitestet a lehetséges üstökösöket feltüntető oldalra.

A beszámoló szerint megtalálása idején az üstökös mindössze 60 millió kilométerre volt bolygónktól, miközben egy átlagos kométát a Jupiter naptávolságában (750 millió kilométer) vagy még messzebb szoktak felfedezni. Keringési iránya ellentétes a bolygók keringési irányával, és pályasíkja is nagy szögben, 63 fokkal hajlik a Föld pályasíkjához.

Valószínűleg minden idők egyik leghalványabb, parabola közeli pályán járó üstököse akadt a hálómba, amely gyorsan közeledett felénk, így egy hónappal korábban jóval halványabb, két hónappal ezelőtt pedig még a legnagyobb keresőtávcsövek számára is elérhetetlen volt

– jegyezte meg a kutató, aki írt arról is, hogy az üstökös maximális fényessége 50 ezerszer lesz kisebb annál, hogy szabad szemmel is megpillantható legyen.

A felfedezést követően Európából, Amerikából és Ázsiából is megfigyelték a kicsi, gyors mozgású üstököst.

Végül január 7-én hajnalban, egy újabb átészlelt éjszaka utáni alvás közben jött a megváltó hír, hogy hivatalosan is a nevemre vehettem a 2022-es esztendő első, C/2022 A1 jelű üstökösét

– írta a csillagász.

Ezzel Kulin György (1942) és Lovas Miklós (1942-1986 között öt felfedezés) után Sárneczky Krisztián a harmadik magyar csillagász, akiről üstököst neveztek el.

Kapcsolódó
Különös vándor vonul az égen
Az üstökös már távolodik a Földtől.