Getty Images
Mozaik

A Mexikói-öbölben őshonos rákfaj terjed a Duna vízrendszerében

Hazánk vízfolyásaiban és felszíni, illetve felszín alatti csatornarendszereiben több inváziós tízlábú rákfaj természetes úton is gyorsan terjed, de egyes fajok az akvaristák felelőtlen kihelyezéseinek következtében újabb és újabb részvízgyűjtőkön jelennek meg, írja honlapján a Magyar Haltani Társaság.

A cikk szerint ezt igazolja az egyre több, egymástól távoli, olykor izolált víztérben történő megjelenésük is.

A Mexikói-öböl édes- és brakkvizeiben őshonos vörös mocsárrák (Procambarus clarkii) első hazai példányát a főváros központjában található Városligeti-tóban fogták 2015-ben. Ezt követően a Duna főágában és számos mellékágában, valamint befolyójában találták meg stabil állományait. Kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően a vörös mocsárrák napjainkra hazánk számos termálvizű és urbanizált élőhelyének leggyakoribb idegenhonos tízlábú rákfajává vált. Innen kiindulva több természetes élőhelyen megjelent, terjed.

A Magyar Haltani Társaság szerint jelenleg a Duna közel 150 folyamkilométer hosszú szakaszához kapcsolódó vízrendszerből igazolták előfordulását.

A 2021. április 28-án végzett halállomány-felmérés eredményeként sikerült kimutatni a vörös mocsárrákot a Hosszúréti-patakból is. Ezt követően a patak hossz-szelvényében végzett nappali és éjszakai mintavételekkel próbálták meghatározni a vörös mocsárrák elterjedését, megbecsülni állományának korösszetételét. Megfigyeléseik alapján a faj jelenleg a Kőérbereki-tavak alatti patakszakasztól egészen a dunai torkolatáig előfordul, és mindkét nemének adult egyedei mellett juvenilis példányokat is sikerült gyűjteniük.

Hozzáteszik, kijelenthető, hogy jelenleg már nemcsak termálvízzel terhelt élőhelyeken, hanem az urbanizációs hatásoknak jelentősen kitett dunai befolyókban is megjelenhet a vörös mocsárrák, mely nagy egyedszámban jelentős hatással lehet a kolonizált élőhelyek fajkészletére, ökológiai állapotára, a meder és a partfalak, illetve a csapadékvizet elvezető hálózat állapotára.

A későbbiekben számítani lehet a vörös mocsárrák további terjedésére a főváros környéki vizekben. A vörös mocsárrák megjelenése és terjedése a Dunában természetesen honos kecskerák (Pontastacus leptodactylus) állományára is kockázatot jelent, mert a rákpestist (Aphanomyces astaci) aktívan terjesztő fajként az itt élő populációt megfertőzheti a betegséggel, áll a cikkben.

Kapcsolódó
Tetemes folyami rákot fogtak a Lajtán
A megyei szövetségbe évente mindössze egy-két jelzés érkezik horgászoktól, hogy rákot fogtak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.