pixabay
Mozaik

Hatalmas korallzátonyt találtak Tahiti partjainál

A korallzátonyok az óceánok leginkább veszélyeztetett ökoszisztémai közé tartoznak.

Hatalmas, három kilométeres, érintetlen korallzátonyt fedeztek fel 35-70 méteres mélységben a Francia-Polinéziához tartozó Tahiti partjainá, írta az MTI.

Ebben a mélységben ez az egyik legnagyobb felfedezett korallzátony

– közölte a kutatást vezető UNESCO. Egyes korallok átmérője több mint két méter. Egy ilyen méretű korallzátony kialakulásához nagyjából 25 évre van szükség.

A szervezet munkatársa, Julian Barbiere szerint valószínűleg sok ilyen ökoszisztéma van még, “csak nem tudunk róluk”.

Dolgoznunk kell a feltérképezésükön és védelmükön

– tette hozzá.

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója szerint a felfedezés segít kiszélesíteni tudásunkat arról, “mi rejlik a mélyben”.

Kapcsolódó
Továbbra is veszélyben a Nagy-korallzátony
A korallzátonyt egy évtizedig károsította a hőség okozta stressz, valamint a sok ciklon.

A szakértők eredményeikrő la New Scientist című lapban számoltak be január 20-án.

A zátonyra novemberben bukkantak, amikor a kutatók egy expedíció alkalmával, a tengerfeneket feltérképező globális misszió keretében olyan mélységbe merültek, melyet az óceánok alkonyzónájának neveznek

– írja a BBC News.

A korallzátonyok az óceánok leginkább veszélyeztetett ökoszisztémai közé tartoznak: érzékenyek a szennyezésre, a víz hőmérsékletének emelkedésére, a vízben feloldódó szén-dioxid miatti kémiai változásokra.

Murray Roberts, az Edinburghi Egyetem kutatója szerint a felfedezés rávilágít, milyen sokat kell még tanulnunk az óceánokról.

A korallzátonyokat még mindig a sekélyebb trópusi vizekhez kötjük, erre itt találunk egy hatalmas, korábban ismeretlen zátonyrendszert. Mivel a sekélyebb vizek gyorsabban melegszenek, mint a mélyebbek, ezek a zátonyrendszerek lehetnek a jövőben a korallok mentsvárai. Fe kell térképeznünk ezeket a különleges helyeket, megérteni ökológiai szerepüket és biztosítani, hogy megvédjük őket a jövő számára

– emelte ki Roberts.

Általában kisebb mélységben bukkannak a tudósok korallzátonyokra, mert az algának, mely a korallokokon belül él, fényre van szüksége. De itt, az óceánnak a szárazföldtől távolabb eső részén vélhetően kevesebb üledék rakódik le.

Egyelőre nem találtak bizonyítékot arra, hogy ezt a korallzátonyt károsították volna az egyébként a korallokat fenyegető tényezők. Barbiere szerint a szokatlan mélység az egyik oka, hogy a korallzátony ilyen jó állapotban van.

A következő hónapokban alaposabb vizsgálatnak vetik alá a korallzátonyt és a körülötte élő fajokat. Az UNESCO adatai szerint egyelőre a tengerfenéknek csak mintegy 20 százaléka van feltérképezve.

Kapcsolódó
Jól bírják a hőséget a Vörös-tenger koralljai
Az eredmények szerint 34,5 Celsius-foknál van a halálos hőmérsékleti küszöb.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.