Mozaik

Megrendezik a mohácsi busójárást, kétezer maskarás űzi el a telet

Juhász Balázs
Juhász Balázs

Február 24. és március 1. között rendezik meg Mohácson az ország első számú télűző eseményét, a busójárást. A szervezők az idei busójárás programjait a járvány okán, mint térben, mint időben széthúzzák, ezért egy rendhagyó eseménysorozatot láthatnak a résztvevők.

Kapcsolódó
Mohácsi busójárás: a végső szót a vírushelyzet mondja ki
Mint ismert, a busójárás a koronavírus-járvány miatt 2021-ben elmaradt.

A város központjában található Selyemgyár Kulturális Negyed udvarában egy új helyszínt hoztak létre, a fő állomásokhoz pedig színpadok kerülnek felállításra, így az egész napos programok különböző pontokon lesznek megrendezve egy időben. A beltéri zenés-táncos rendezvények elmaradnak és a beltéri ültetett programok pedig regisztrációhoz kötöttek a létszám korlátozásának érdekében, közölték a szervezők kedden.

Juhász Balázs

A hatnapos rendezvény február 24-én veszi kezdetét és tart húshagyó keddig, március 1-ig. A helyiek már nagyban készülnek a térség legnagyobb eseményére, aminek élményéről természetesen első sorban a főszereplők, a busók gondoskodnak, akik idén várhatóan minden eddiginél nagyobb számban vonulnak fel Mohács utcáin: 64 busócsoport közel 2000 maskarása űzi el a telet.

A szervezők szerint érdemes már előre megtervezni, hogy melyik napon és melyik programon kívánnak a látogatók részt venni, amihez segítségül szolgál a rendezvény hivatalos honlapja, valamint Facebook és Instagram oldala.

A helyiek által sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport által meghonosított farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek.

A sokácok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és így ütöttek rajta a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

Juhász Balázs

A busójárás kulturális rendezvénynek minősül, ezért a szabadtéri programok a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében nem védettségi igazolványhoz kötöttek. Az eseményre látogatóknak a maszk viselését javasolja a város és lehetőséghez mérten a távolságtartást.

Annak értelmében, hogy a busójárás valódi és biztonságos élmény legyen mindenki számára, a szervezők az alábbiakat ajánlják az eseményre érkezők figyelmébe:

  • előzetesen tájékozódjanak a programok pontos időpontjairól és helyszíneiről!
  • viseljék a maszkot és lehetőséghez mérten tartsák a távolságot!
  • a 0-3 éves korú gyermekeket a felvonuló vagy álló tömegbe a szülők ne vigyék és ne engedjék!
  • babakocsit a tömegbe bevinni veszélyes, mivel a busóálarcon a szemnek fúrt kis lyuk miatt a busóknak csőlátásuk van, ezért nem látják a mellette, alatta, felette lévő tárgyakat és felvonulókat.
  • máglyaégetésnél nagy a füst: a hatalmas tüzet körülállók azt belélegzik, valamint a parázs és pernye szállhat a ruhájukra, bőrükre.
Kapcsolódó
Régi idők eredeti álarcait készíti a busómaszk faragó mester
Minden darab egyedi, melyek a hagyományt hűen tükrözik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik