Wikimedia Commons
Mozaik

Egyre zöldül az Antarktisz

Az ok egyértelműen a hőmérséklet gyors emelkedése és a szőrfókák egyedszámának csökkenése.

Két őshonos virágzó növény is gyors terjedésnek indult az Antarktiszon, aminek oka a hőmérséklet melegedése. A  törékeny sarki ökoszisztémák változásai felgyorsultak az elmúlt évtizedben.

Az Orkney-szigetek déli részén található Signy-szigeten dolgozó kutatók szerint a növények száma 2009 óta nagyobb mértékben növekedett, mint az előző 50 évben együttvéve. A növekedési tendencia egyértelműen egybeesik a levegő hőmérsékletének gyors emelkedésével és a szőrfókák egyedszámának csökkenésével, írja a The Guardian.

Kapcsolódó
Egyre nagyobb veszélyt jelent a Földön az elsivatagosodás
Magyarországon többek között például a Duna-Tisza közén lévő Homokhátság érintett a folyamatban.

A sziget tudósai 1960 óta vizsgálják az antarktiszi szőrfű és az antarktiszi gyöngyfű populációit. A kutatások szerint a hajfű ötször gyorsabban terjedt 2009 és 2018 között, mint 1960 és 2009 között. Még gyorsabb volt a terjedés a gyöngyfű esetében.

Az elmúlt évtizedben a nyári felmelegedés +0,02 °C-ról +0,27 °C-ra nőtt évente, annak ellenére is, hogy 2012-ben erős lehűlést regisztráltak. Az éghajlati változásra az ökoszisztémák azonnal és gyorsan reagáltak.

Várható volt a növények számának a növekedése, de nem ekkora mértékben. Rengeteg a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy jelentős változás történik az Antarktiszon

– mondta Nicoletta Cannone professzor, az olaszországi Comói Insubria Egyetem kutatója.

A tanulmány szerzői szerint a változás elsődleges oka a levegő felmelegedése, és csak másodlagos ok a fókák számának csökkenése. Azt egyelőre nem tudni, hogy miért csökkent le a fókák száma, de valószínűsíthető, hogy az élelem elérhetőségében és a tengeri körülmények változásaival függ össze. Az elemzések egyértelműen azt mutatják, hogy míg a fűfélék mennyiségének változását 1960 és 2009 között a prémfókák száma befolyásolta, 2009 és 2018 között a fő tényező a hőmérséklet-emelkedés volt.

hajfű/Wikimedia Commons

A felmelegedés várhatóan folytatódni fog, így az elkövetkező évtizedekben több jégmentes terület jön majd létre. A tudósok állítják, a Signy-szigeten tapasztalt eredmények reprezentatívak a régióban általánosságban zajló folyamatokra.

Eredményeink alátámasztják azt a hipotézist, hogy a jövőbeni felmelegedés jelentős változásokat fog kiváltani ezekben a törékeny antarktiszi ökoszisztémákban

– mondják a kutatók.

E fajok elterjedése természetesen változást okoz a talaj savasságában, a talajban lévő baktériumok és gombák mennyiségében, valamint a szerves anyagok lebomlásának módjában. Nicoletta Cannone professzor szerint a talajkémiai változások, valamint a permafroszt leromlása a változások egész sorozatát idézi elő, „a szárazföldi ökoszisztémák minden összetevőjére nézve”.

Wikimedia Commons

Ezek a növények nagyon rövid tenyészidőszakhoz alkalmazkodnak, havas körülmények között, 0 fok alatti hőmérséklet mellett is képesek fotoszintetizálni. Ennek ellenére, hogy gyorsan és zord éghajlati viszonyok között is képesek szaporodni, nem versenyeznek más, nem őshonos növényekkel. Bár a felmelegedés egyes őshonos fajoknak külön-külön is előnyös lehet, nagymértékben növeli a nem őshonos fajok megtelepedésének kockázatát, amik felülmúlhatják az őshonos fajokat, és visszafordíthatatlan vadpusztulást idézhetnek elő – figyelmeztetnek a kutatók.

Az idegen fajok behatolása az Antarktisz őshonos biológiai sokféleségének drámai csökkenését idézheti elő, amihez több millió éves evolúció és túlélés kellett. Ráadásul a növényzet változása dominóhatást fog okozni a szárazföldi ökoszisztémák teljes élővilágára

– állítja Cannone professzor.

A pliocén közepén az Antarktiszon olyan felmelegedés zajlott, ami lehetővé tette a fajok spontán vándorlását Dél-Amerikából az Antarktiszra és fordítva. A jelenlegi felmelegedés már kiválthatta a mohák, zuzmók, edényes növények és gerinctelenek ilyen irányú vándorlását az Antarktiszon, amit az emberi tevékenység – nevezetesen a növekvő turizmus – ugyancsak elősegítet, figyelmeztetnek a tudósok.

A tanulmány azt mutatja, hogy ezen növényfajok populációinak további növekedésére lehet számítani, ami az Antarktisz kizöldüléséhez vezet

– mondta Dr. Kevin Newsham, a British Antarctic Survey szárazföldi ökológusa.

Kapcsolódó
Döbbenetes károkat okoz a klímaváltozás
Fel kell készülni a szélsőséges időjárási események növekvő számához, amelyek emberek millióinak halálát és jelentős természeti károkat okozhatnak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.