Két őshonos virágzó növény is gyors terjedésnek indult az Antarktiszon, aminek oka a hőmérséklet melegedése. A törékeny sarki ökoszisztémák változásai felgyorsultak az elmúlt évtizedben.
Az Orkney-szigetek déli részén található Signy-szigeten dolgozó kutatók szerint a növények száma 2009 óta nagyobb mértékben növekedett, mint az előző 50 évben együttvéve. A növekedési tendencia egyértelműen egybeesik a levegő hőmérsékletének gyors emelkedésével és a szőrfókák egyedszámának csökkenésével, írja a The Guardian.
A sziget tudósai 1960 óta vizsgálják az antarktiszi szőrfű és az antarktiszi gyöngyfű populációit. A kutatások szerint a hajfű ötször gyorsabban terjedt 2009 és 2018 között, mint 1960 és 2009 között. Még gyorsabb volt a terjedés a gyöngyfű esetében.
Az elmúlt évtizedben a nyári felmelegedés +0,02 °C-ról +0,27 °C-ra nőtt évente, annak ellenére is, hogy 2012-ben erős lehűlést regisztráltak. Az éghajlati változásra az ökoszisztémák azonnal és gyorsan reagáltak.
Várható volt a növények számának a növekedése, de nem ekkora mértékben. Rengeteg a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy jelentős változás történik az Antarktiszon
– mondta Nicoletta Cannone professzor, az olaszországi Comói Insubria Egyetem kutatója.
A tanulmány szerzői szerint a változás elsődleges oka a levegő felmelegedése, és csak másodlagos ok a fókák számának csökkenése. Azt egyelőre nem tudni, hogy miért csökkent le a fókák száma, de valószínűsíthető, hogy az élelem elérhetőségében és a tengeri körülmények változásaival függ össze. Az elemzések egyértelműen azt mutatják, hogy míg a fűfélék mennyiségének változását 1960 és 2009 között a prémfókák száma befolyásolta, 2009 és 2018 között a fő tényező a hőmérséklet-emelkedés volt.
A felmelegedés várhatóan folytatódni fog, így az elkövetkező évtizedekben több jégmentes terület jön majd létre. A tudósok állítják, a Signy-szigeten tapasztalt eredmények reprezentatívak a régióban általánosságban zajló folyamatokra.
Eredményeink alátámasztják azt a hipotézist, hogy a jövőbeni felmelegedés jelentős változásokat fog kiváltani ezekben a törékeny antarktiszi ökoszisztémákban
– mondják a kutatók.
E fajok elterjedése természetesen változást okoz a talaj savasságában, a talajban lévő baktériumok és gombák mennyiségében, valamint a szerves anyagok lebomlásának módjában. Nicoletta Cannone professzor szerint a talajkémiai változások, valamint a permafroszt leromlása a változások egész sorozatát idézi elő, „a szárazföldi ökoszisztémák minden összetevőjére nézve”.
Ezek a növények nagyon rövid tenyészidőszakhoz alkalmazkodnak, havas körülmények között, 0 fok alatti hőmérséklet mellett is képesek fotoszintetizálni. Ennek ellenére, hogy gyorsan és zord éghajlati viszonyok között is képesek szaporodni, nem versenyeznek más, nem őshonos növényekkel. Bár a felmelegedés egyes őshonos fajoknak külön-külön is előnyös lehet, nagymértékben növeli a nem őshonos fajok megtelepedésének kockázatát, amik felülmúlhatják az őshonos fajokat, és visszafordíthatatlan vadpusztulást idézhetnek elő – figyelmeztetnek a kutatók.
Az idegen fajok behatolása az Antarktisz őshonos biológiai sokféleségének drámai csökkenését idézheti elő, amihez több millió éves evolúció és túlélés kellett. Ráadásul a növényzet változása dominóhatást fog okozni a szárazföldi ökoszisztémák teljes élővilágára
– állítja Cannone professzor.
A pliocén közepén az Antarktiszon olyan felmelegedés zajlott, ami lehetővé tette a fajok spontán vándorlását Dél-Amerikából az Antarktiszra és fordítva. A jelenlegi felmelegedés már kiválthatta a mohák, zuzmók, edényes növények és gerinctelenek ilyen irányú vándorlását az Antarktiszon, amit az emberi tevékenység – nevezetesen a növekvő turizmus – ugyancsak elősegítet, figyelmeztetnek a tudósok.
A tanulmány azt mutatja, hogy ezen növényfajok populációinak további növekedésére lehet számítani, ami az Antarktisz kizöldüléséhez vezet
– mondta Dr. Kevin Newsham, a British Antarctic Survey szárazföldi ökológusa.
