Elsősorban a magasabb termelési költségekkel, illetve a termőterület csökkenésével magyarázható a drágulást. Tavaly belföldön 3500 hektáron termesztettek görögdinnyét, idén viszont a munkaerőhiány és az értékesítési bizonytalanságok miatt alig 3000 hektáron. A termelés, a szállítás, illetve a munkaerő költségeinek emelkedése szintén áremelkedést okoz.
A kilátásokat rontja, hogy számos dinnyetermelő áttért a szántóföldi gazdálkodásra, mivel a gabona nagyon felértékelődött az orosz-ukrán háború kitörése óta. Felvásárlási ára magas, a kereslet biztos, értékesítését ezért a dinnyével ellentétben nem fenyegeti az importdömping, ráadásul az időjárás se annyira.
Akik mégis a dinnyénél maradtak, azok ma már egyre inkább ellenálló, gyorsabban érő hibrideket ültetnek. A csepegtető öntözés, a talajtakarással ugyancsak hatékonyan ellensúlyozza az aszályt, és az is fontos szempont, hogy a vásárlók egyre inkább a hűtőben tartható, legfeljebb 5 kilogrammos dinnyéket keresik.
Az Agroinform nem számít arra, hogy a belföldi gazdák helyzete a külföldi versenytársak miatt nehezebb lesz idén, ugyanis a magas üzemanyagárak miatt a dél-európai dinnyét már nem lehet dömpingáron adni. A magyar dinnye az ukrajnai termelés leállása miatt Lengyelországban és Németországban új értékesítési lehetőségekre is számíthat – tették hozzá. (MTI)
