wikimedia commons
Mozaik

Minden eddiginél több ponty hullott el tavasszal a Balatonban

Valódi oka egy különös betegség.

Az utóbbi években újra és újra témát ad a tavaszi pontyelhullások kapcsán, hogy a megfigyelések szerint mindig az IBCC versenye után jelennek meg tömegesen a pontyhullák a Balatonon. Sokakban felmerül, miszerint a verseny alatt használt csalik, etetőanyagok beltartalma, és betárolt, majd visszaengedett halak miatt van ez az elhullás. Sok az aggódó, vádaskodó levél, ezekre reagált a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. weboldalán.

Kapcsolódó
Döbbenetes fotók az orfűi halpusztulásról
A döglött halak között kapitális méretű harcsák is voltak.

Kifejtették, hogy a a tavaszi pontyelhullások 2017-től kezdve emelkedtek meg a szokásosnál nagyobb mértékűre, ezzel szemben az NBBH már 2013-tól, az IBCC pedig 2015-től tart versenyeket tavasszal, illetve ősszel.

Ugyanakkor tényként közölték, hogy az őszi versenyeket követően egyáltalán nem tapasztalható megnövekedett pontyelhullás, ami azért fontos információ, mert például tavaly mindkét verseny egymást követően, ősszel került lebonyolításra (szeptember-október hónapokban), ettől függetlenül a tavaszi elhullás semmivel sem volt kisebb mértékű, mint az előző években, sőt: arányaiban nagyobb volt minden korábbinál (66%). Ez alátámasztani látszik a tényt, hogy nem a versenyek miatt van a nagy mértékű tavaszi elhullás.

Amennyiben a nem megfelelő beltartalmi értékű etetőanyag okozná a tavaszi elhullást, értelemszerűen ezt tenné az őszi versenyek során is, azaz ősszel is nagy számban jelennének meg a dögök

– áll a közleményben.

Balatoni hal/Facebook

Akkor mi lehet a baj?

Hazánk tógazdaságaiban, horgásztavaiban, természetes vizeiben tavasszal a jelenleg legelterjedtebb megbetegedést és elhullást a ponty ödéma vírus okozza. A megbetegedést egy eddig még nem besorolt Pox, vagy himlő típusú vírus okozza, melyet először 1974–ben Japánban egy koi ponty állományban 80 % elhullással járó járványból származó halakból mutattak ki. Az eddigi fertőzési kísérletek eredményei alapján pontyon kívül más halfajt, és az embert sem betegíti meg, viszont bizonyos halfajok vírus átvivő szerepe nem zárható ki. A betegség terjedése még nem teljesen tisztázott.

Hazánkban először 2015-ben mutatkoztak olyan jelek, melyek a vírus megjelenésére utaltak. Biztonsággal meghatározni csak 2016 második fele óta tudják, 2017 elején pedig már számos tógazdasági és természetesvízi állományban (állóvizekben) kimutatták. Feltételezhető, hogy a szórvány elhullás folyóinkban a sodrás és a víz alatti akadók miatt észrevétlen marad.

A fertőzés nem jár szemmel jól látható külső tünetekkel, elsősorban a kopoltyú lemezeken jelennek meg barnás, majd fehéres elhalt részek. A megbetegedett pontyok az aljzat fölött állnak, nem mozognak és nem is táplálkoznak. Általában az aljzaton pusztulnak el, így a víz felszínére csak később, a bomlási folyamatok előrehaladtával emelkednek, azaz víz felszínén úszó, agonizáló, élő egyedek begyűjtése szinte lehetetlen

– olvasható a betegségről a közleményben.

A vírus nem okoz hirtelen tömeges elhullást, naponta 5-6-10 darab hulla jelentkezik csak a víz felszínén, majd 2-3 napon keresztül nem észlelhető elhullás, melyet újabb 8-10 darab hulla megjelenése követ. Ez a szám a Balaton esetében természetesen más tartományban értendő, ahogy egy pár hektáros halastóhoz, horgászvízhez képest az állomány is sokkal jelentősebb össztömegét tekintve.

A fertőzés folyamata, a vírust hordozó egyéb halfajok, élőlények vagy eszközök (pl. haltartó) szerepe még nem tisztázottak. Még az sem tisztázott, hogy a vírus milyen hőmérsékleti tartományban betegíti meg a pontyokat, és mint a vírusokkal szemben általában ebben az esetben sincs lehetőség a közvetlen gyógykezelésre.

Idei tavaszon minden eddiginél több ponty hullott el. Az összegyűjtött haltetemek becsült átlagtömege körülbelül 7 kilogramm lehetett. Ez azt jelenti, hogy a begyűjtött 3500 darab hal összesen mintegy 24,5 tonna kiesést jelent.

Társaságunk tógazdaságai mentesek jelenleg a betegségtől, mert azokból csak kifelé megy hal, vásárlás évek óta nem történik. A természetes vizekbe azonban különféle úton-módon bekerül ennek ellenére is, különösen telepítéssel. Ezért is fontos egy tógazdának igen körültekintően eljárnia, amikor a telepítésre szánt pontyot beszerzi

– írja a cikkben a  Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Kapcsolódó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.