Fényes, irizáló bogyóival, amelyek kis karácsonyi díszeknek tűnnek, a Pollia condensata vagy más néven márványbogyó méltán érdemli ki a világ legfényesebb növénye címet. A lenyűgöző, akár több méter magasra megnövő évelő növény Közép-Afrika erdeiben nő, írja a mymodernmet.com.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A fa gyümölcse akár 40 irizáló kék színű bogyóból is állhat, s fényét évekig, évtizedekig is megtartja: egy 1974-es példány például még napjainkban is élénk termést hoz.
Míg az irizálódás nem ritka az állatvilágban – gondoljunk csak a pillangók szárnyaira vagy a bogarakra –, a növények esetében rendkívül ritka.
Mi a magyarázata a márványbogyó feltűnő megjelenésének?
2012-ben az Egyesült Királyság kutatói publikáltak egy tanulmányt, ami magyarázatot adott a márványbogyó külsejére és fényére.
A legtöbb növény színét pigmentek adják, melyek idővel lebomlanak, ami a szín elhalványulását okozza. A márványbogyó azonban nem tartalmaz pigmenteket, és évtizedekig megőrzi színét. Amikor a kutatók megvizsgálták a Kew Gardensből származó mintát – amelyet 1974-ben gyűjtöttek Ghánában –, azt látták, hogy éppen olyan élénk, mint valaha.
A gyümölcs sima felülete fényvisszaverő, akár egy tükör. Közvetlenül a felszín alatt cellulózszálakból álló speciális cellák több rétege található. A gyümölcssejteket körülvevő cellulózrétegek szelektíven verik vissza a fényt, ezért lehetséges, hogy a márványbogyó egyedülálló kékségben pompázzon.
Érdekes módon ezek a fényes csecsebecsék nem ehetők. A bogyók tele vannak magokkal, ez magyarázza azt is, hogy olyan tartósak, és évekig megőrzik formájukat.
