Páratlan ezüst érmékre bukkantak Szarvas határában

Középkori ezüst éremkincs leletre bukkantak Szarvason – írta egy facebook bejegyzés.

Kapcsolódó

Fibulákra és aranypénzekre vadásznak a detektoros múltkutatók

Hazai szakmai körökben elismert, komoly felfedezésekkel büszkélkedhetnek.

Korábban már írtunk a civil múltkutatókról, akik detektorokkal felszerelkezve járják az alföldi tájat. Czesznak Zsolt és Kelemen Gábor három éve vette fel a kapcsolatot a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeummal, azóta az önkéntesek műszeres leletfelderítést végeznek. Különös hobbijuk, lelkesedésük és fémdetektoruk nagy kincs a régészek számára.

A közelmúltban Szarvas mellett, mezőgazdasági művelés alatt álló földterületen egy 15×15 méteres szóródási zónából 564 darab késő középkori ezüst veret került elő. Páratlan ritkaságok is vannak a királyi érmék között.

A 16. század végén elpusztult középkori faluhely műszeres felderítése közben találtak az érmékre. Kivételesen szép állapotban fennmaradt színezüstből vert érmék láthatóan gondosan válogatott darabok lehettek. Ezt követően a két férfi a Szarvasi TSM régészei jelenlétében kutatta meg az éremlelet környezetét. Az érmék tisztítása és numizmatikai feldolgozása folyamatban van.

Az első 250 példány meghatározása alapján az alábbi részeredményről számoltak be:I. Mátyás (1458-1490) 42 darab
II. Ulászló (1490-1516) 104 darab
II. Lajos (1516-1526) 76 darab
I. Ferdinánd (1526-1564) 27 darab
I. Miksa (1564-1576) 1 darab

A lelet vizsgálata során több numizmatikai szempontból is kuriózumnak számító példányt sikerült felfedezni, érdekesség, hogy II. Lajos halála után 1527-re datált posztumusz veretből már eddig 4 darabot is azonosítottak. Az éremkincs lelet a teljes feldolgozást követően a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban kerül bemutatásra.

fotók: Czesznak Zsolt

Kapcsolódó

700 éves pénzérmét találtak Zalában

Már az 1300-as években állt a vállusi pálos kolostor.