A bőr speciális illata tesz egyes embereket “szúnyogmágnessé”, és ez a tulajdonság évek alatt sem változik – állapította meg egy új amerikai kutatás.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Ha bizonyos vegyi anyagok nagy mennyiségben fordulnak elő egy ember bőrén, akkor ő lesz az, akiből a piknik alatt a legtöbbet lakmároznak a szúnyogok
– idézte a The Guardian online kiadása Leslie Vosshallt, a New York-i Rockefeller Egyetem neurobiológusát, a Cell tudományos lap friss számában megjelent tanulmány egyik szerzőjét.
A kutatók olyan kísérletet terveztek, amelyben egyes emberek illatát vetették össze. Arra kértek 64 önkéntest az egyetemről és a környékről, hogy alkarjukon viseljenek nejlonharisnyát, ami átveszi a bőrük szagát. A harisnyákat egy hosszú cső végén egyesével csapdákba helyezték, ezután több tucat szúnyogot engedtek rájuk.
A rovarok a legvonzóbb szagú emberek mintája körül zsongtak, ez azonnal egyértelmű lett
– magyarázta Maria Elena De Obaldia, a tanulmány másik szerzője.
A mintákat ezután “körmérkőzéseken” versenyeztették, míg kiderült, hogy a győztes illat nagyjából százszor vonzóbb volt a szúnyogoknak, mint az utolsó helyezett.
A kutatók az egyiptomi csípőszúnyogot (Aedes aegypti) használták a kísérlethez, ez a faj terjeszti többek között a sárgalázat, a zika- és a dengue-lázat.
Ugyanazokat az embereket több éven át vizsgálták, a különbségek megmaradtak – mondta Matt DeGennaro, a Floridai Nemzetközi Egyetem tudósa, aki nem vett részt a kutatásban.
A szúnyogok kedvenceinek bőrén egyes savak nagyobb arányban fordultak elő, mint másokén. Ezek a “zsíros molekulák” a bőr természetes hidratálásában vesznek rész, az emberek különböző arányban termelik őket. A bőrön élő egészséges baktériumok ezeket megeszik, így állítják elő a bőr illatprofiljának egy részét – magyarázta.
A kutatás segíthet új módszereket találni, melyekkel távol tarthatók a szúnyogok. Talán lehetséges, hogy a bőrbaktériumok befolyásolhatók, és az ember vonzó illatán lehet változtatni – vélte Jeff Riffell, a Washingtoni Egyetem neurobiológusa. (MTI)
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="269" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
