Mintegy harminc százalékkal kevesebb hal lesz idén, de a Dunántúl egyes helyein ez az arány akár a negyven százalékot is meghaladhatja. Ennek egyértelmű oka a vízhiány, halastavak, csatornák száradtak ki – írta meg cikkében a Haon.
Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MAHAL) szóvivője kifejtette, azon túl, hogy a halastavak megfelelő vízutánpótlása megakadt vagy költségesebbé vált, a kiszáradt vizek madarai – gémek, kormoránok, bakcsók – a halastavak sekély, lápos vizeihez települtek át, ahol óriási károkat okoztak. Mindezek mellett a halászatok összes költsége a többszörösére nőtt, mint például a takarmányárak vagy az energiaköltségek.
Az átlagosnak mondható 15 ezer tonna étkezési hal helyett jobb esetben idén lesz 10–11 ezer tonna. Még folynak a lehalászások, de eddig egy halászati társaságtól sem érkezett pozitív visszajelzés
– osztotta meg a szakember. Rámutatott arra is, hogy a tiszántúli öntözőcsatornákkal az ország keleti részének halászatai szerencsésebb helyzetben voltak idén, mert ha nem is bőséges mennyiségben, de megoldott volt a vízellátásuk.
Lévai Ferenc a lapnak elmondta, hogy a MAHAL tagjait arra kérik, hogy szorítsák háttérbe az exportot. Ez azonban nem ígérkezik egyszerű feladatnak, lévén, hogy halhiány van egész Európában: Németországból, Lengyelországból, Szlovákiából keresik a magyar halakat.
Húsz év munkája van veszélyben. Sajnos a halászat teherbíró képessége kisebb, mint a szántóföldeké, mert számunkra nem érhetők el azok a támogatási, biztosítási formák, mint a mezőgazdaság számára
– fűzte hozzá a MAHAL szóvivője.
Jelenleg még tart a lehalászás a Hortobágyi Halgazdaságban és a Bocskai Halászati Kft. tavain is, azonban a megkérdezett szakértők már most arról számoltak be, hogy az idei mennyiség el fog maradni az előző évekhez képest.
Negyven tavunkból körülbelül harmincat halásztunk le eddig. Az idei aszályos időjárás miatt 2800 hektárnyi termőtófelületünkből 200 hektár szárazon maradt
– tájékoztatott Simon Károly, a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. Vezérigazgatója.
Mint elmondta, évente körülbelül 1500 tonna halat értékesítenek, azonban ez a mennyiség idén várhatóan kevesebb lesz. Ennek oka még az energiaválság és a takarmányozási problémák okozta áremelkedések is. Az ország keleti részén szinte alig termett meg valami, nehéz volt takarmányhoz jutni, ami sikerült, azt is a tavalyihoz képest kétszeres áron.
Hasonló nehézségekről és kilátásokról számolt be Horváth Ferenc, a Bocskai Halászat ügyvezető igazgatója is. Mint fogalmazott, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a haltermelés körülbelül 20 százalékkal marad el a szokásostól.
A megtermelt halat elsősorban belföldön értékesítjük, mivel a hazai ellátás prioritást élvez. Szeretnénk megnyugtatni az olvasókat, hogy az ünnepi halellátást az eddigiekhez hasonlóan a hazai haltermelők továbbra is biztosítani fogják
– hangsúlyozta Horváth Ferenc. Ezt Simon Károly is megerősítette azzal, hogy bár a megszokott mennyiség elérhető lesz, az árak várhatóan 30 százalékkal fognak majd emelkedni. Ez az élő ponty kilogrammnyi ára esetében 1800–2000 forint környékén alakulhat a karácsonyi időszakban.
