A cég hangsúlyozta, hogy a globális inflációs hullám alaposan átrendezte az idei listát – a szankciók által hajtott infláció miatt Moszkva például többtucatnyi hellyel került magasabbra -, de az EIU várakozása szerint jövőre jelentősen enyhül a drágulási ütem.
Az EIU kétszáznál több termékcsoportból összerakott áru- és szolgáltatáskosár négyszáz egyedi termékének helyi átlagárát számította ki, és ennek alapján állította össze éves listáját a világ 172 nagyvárosának dollárban számolt megélhetési költségeiről.
Tavaly 173 város szerepelt a listán, de a háborús helyzet miatt Ukrajna fővárosa, Kijev az idén nem került be a felmérésbe.
Az összehasonlítás alapja 100-as megélhetési mutatóval hagyományosan New York.
A közép-európai EU-fővárosok – Budapest, Prága, Varsó – az idén sem szerepelnek a felső tízes mezőnyben.
Tavaly Tel-Aviv volt a világ legdrágább városa az EIU számítási módszertana szerint, és így a 2021-es WCOL-lista élére került. Az izraeli nagyváros azonban New York és Szingapúr jelentős drágulása miatt az idén a harmadik helyre csúszott vissza, de csak épphogy: a New York-i 100-as alapindexhez mért költségmutatója jelenleg 99.
A felső tízes mezőnyön belül Hongkong és Los Angeles holtversenyben a negyedik, egyaránt 98-as WCOL-indexszel, utánuk Zürich (94), Genf (91), San Francisco (85), Párizs (84), Koppenhága (83) és Sydney (ugyancsak 83) következik.
Az elemzésben kiemelik, hogy a WCOL-indexek összeállításához használt helyi fogyasztói árak inflációja a lista egészét tekintve most volt a leggyorsabb “legalább az elmúlt húsz évben”: a felsorolásban szereplő országok átlagos inflációja az utóbbi tizenkét hónapban 8,1 százalék volt a helyi fizetőeszközökben mérve.
Az átlagon belül a motorbenzin drágult a legnagyobb mértékben: literje – ugyancsak helyi valutákban számolva – 22 százalékkal magasabb a felmérésbe bevont városok átlagában, mint tavaly ilyenkor.
Az EIU számításai szerint a listán szerepelő nagyvárosok helyi valutákban mért átlagos éves inflációja 2021-ben 3,5 százalék, 2020-ban 1,9 százalék, 2019-ben 2,8 százalék volt.
A legnagyobb mértékben a két legnagyobb orosz város, Moszkva és Szentpétervár ugrott előre. Moszkva költségindexe 16 ponttal 72-re nőtt, és így az orosz főváros az idei WCOL-listán 88 helyezéssel magasabbra, a 37. helyre került. Szentpétervár 70 helyezéssel előrelépve a 73. helyen van az idén, miután indexe ugyancsak 16 ponttal 66-ra emelkedett a New York-i 100-as alapszinthez mérve.
Az EIU közölte: számításai szerint Moszkvában 17,1 százalékkal, Szentpéterváron 19,4 százalékkal magasabbak a kiskereskedelmi árak, mint tavaly ilyenkor. A cég hangsúlyozta, hogy a két orosz nagyváros helyi inflációjának hajtóerejét az Ukrajna elleni orosz invázió utáni nyugati szankciók adták.
Az Economist Intelligence Unit költséglistáján a világ legolcsóbb városa – legalábbis dollárban – Szíria fővárosa, Damaszkusz, amely a New York-i 100-as alapszinthez mért 11 százalékos WCOL-indexével az utolsó, 172. helyre került.
Az EIU elemzői közölték: várakozásuk szerint jövőre – ha az ukrajnai háború nem eszkalálódik – meredeken csökken az energia, az élelmiszerek és az ipari nyersanyagok, köztük a fémek világpiaci ára, így a globális infláció az idei évre várt 9,4 százalékos átlagról 2023-ban 6,5 százalékra mérséklődik. (MTI)
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
