A farsangi időszak vízkereszt napjától, azaz január 6-tól hamvazószerdáig tart, melyet a húsvétot megelőző 40 napos böjt első napjáig számolnak. Ilyenkor elbúcsúztatjuk, sőt, elzavarjuk a telet, várjuk a tavaszt, még jókat ehetünk a böjt előtt.
A mi busójárásunk is igen különleges hagyomány, de a környező országokban is vannak meglepő farsangi szokások.
Erdély – vénlánycsúfolás
A házasságkötés, udvarlás ideje hagyományosan a farsang időszaka volt Erdélyben és Magyarország egyes részein is. Aki viszont mégsem kelt el, annak tréfás csúfolódásra kellett számítania. Van, ahol a legények is megkapták a magukét, de főként a leányok jártak pórul. Húshagyókedden a legények vénleánynak öltözve egy láncra kötött fatuskót húztak maguk után, majd a pár nélküli lányok ajtajához kötötték vagy kapufájához támasztották.
Oroszország – palacsintahét
Oroszországban a nagyböjt előtti utolsó hét a maszlenyica, vagyis a palacsintahét. A főszereplő természetesen a palacsinta, a blini, ami egyébként az amerikai palacsintára hasonlít leginkább. Csak olyas hozzávalókból készül, amelyet az ortodox hagyományok megengednek: vaj, tojás, tej (az ortodox nagyböjt szerint a húsfogyasztás egy héttel a tej- és tojásfogyasztás előtt szűnik meg).
Anglia – palacsintadobáló futás
Az oroszokéhoz hasonlóan itt is dívik a palacsinta nap, sőt, van, ahol húshagyókedden palacsintás versenyfutást is rendeznek, futás közben kell feldobálni a palacsintát.
Ausztria – négyévenkénti farsang
A Schemenlaufennek nevezett alpesi karnevált négyévente rendezik és kizárólag férfiak vesznek részt az ünnepi meneten hagyományos öltözetben és parókákban, maszkokban. Kétféleképpen öltöznek be, az idősebbek Schellernek, sötétebb bőrrel, bajusszal és dús szemöldökkel, a fiatalabbak pedig Rollernek, világos, kedves arcvonásokkal, kipirult orcával és mosollyal. A Schellerek és a Rollerek párharcát a kiöregedett tél és a fiatalos tavasz közötti váltásként értelmezik.
Németország – rózsák hétfője
Kölnben egy hétig ünneplik a karnevált. Első napon, a hölgyek farsangján csak a nők viselnek jelmezt. Közben megválasztják a karnevál hercegét, szüzét (aki valójában egy nőnek öltözött férfi) és egy földművest. A hercegnek átadja a polgármester a kulcsot, amivel megnyithatja a mulatozás kapuját. Az ünnepség fénypontja a rózsák hétfőjén a felvonulás, melyen a részt vevők cukorkát, csokoládét dobálnak az őket kísérő rengeteg nézőnek.
Skandinávia – kiütik a macskát a hordóból
Északon nincs karnevál és felvonulás, inkább a gyerekekről szól az ünnep, akik jelmezbe bújnak ilyenkor. Érdekes játékuk az „üssük ki a macskát a hordóból”. Ennek során cukorkát és narancsot tesznek egy hordóba, amire ütéseket kell mérniük egymás után egészen addig, amíg el nem törik. Akinél eltörik és kihullik az édesség, az lesz a macskakirály vagy macskakirálynő.
Olaszország – narancs-csata
A Torino közelében levő kisvárosban, Ivreában minden évben Battaglia delle arance-t, azaz narancs-csatát tartanak. A háromnapos narancsdobálással a 12. századi zsarnok Ranieri gróf elleni lázadásra emlékeznek. A kegyetlen hűbérúr igencsak szeretett menyasszonyokkal mulatni, egészen addig, amíg egy molnár temperamentumos lánya, Violetta egyszerűen lefejezte. A hagyomány szerint Violetta bátor tette zsarnokság elleni forradalmat lobbantott lángra, mely mai szimbolikus karneváli narancsháború történelmi eredője. Évente több ezren vesznek részt a narancs-csatában, melynek során kilenc harci csapatba tömörülnek és a hagyományos három karneváli napon – vasárnap, hétfő, kedd – át naranccsal dobálják egymást.
Hollandia – hering evés
A hollandok Vastenavond-nak nevezik a farsangot, ilyenkor hagyomány náluk ilyenkor a hering evés, a farmer esküvő, valamint a felvonulás hercegi kísérettel.
Franciaország – virágkarnevál
A nizzai tengerparton virágkarnevállal ünneplik a tél végét. Mimózákkal, gerberákkal, liliomokkal feldíszített kocsik vonulnak végig a sétányon, melyeket óriás színes papírmasé figurák, zenekarok, táncosok, utcaművészek kísérnek. Két hétig éjjel-nappal tart a buli a városban.
Spanyolország – színház
Cádizban hatalmas díszletekkel, táncosokkal, zenészekkel a riói karneválhoz hasonló hangulattal folyik a farsangi felvonulás. Itt a karnevál ideje alatt a Falla színházban zajlik az énekesek és együttesek, valamint a humoristák versenye is.
Horvátország – táncoló medve
Az észak-horvátországi Kastavban báránybőrbe öltözött, derekukon kolompokat viselő, örökzölddel díszített, különös fejfedőket hordó férfiak vonulnak a falvakba, közben összeütögetik a csípőiket és a levegőbe fel-felugrálnak. Magukra öltenek még egyéb jelmezeket, van, aki a táncoló medve szerepét tölti be, aki megszökött a gazdájától. Végül a házaknál hulladékot gyűjtenek, amit aztán a szabadban égetnek el.
Csehország – a leölt lő alkohollal való újraélesztése
A húsvéti nagyböjt előtt Hlinsko és Hamry városoknál többféle jelmezbe bújnak, van, aki a török, a kis feleség, a szalmaember, a kéményseprő, a medve szerepét vállalja, így vonulnak háztól-házig. Az utolsó háznál a kancának öltözött figurát szimbolikusan meggyilkolják, majd felolvassák a ló végrendeletét, végül pedig alkohollal újraélesztik…
