Életmód

Ma búcsúzunk a húsoktól, holnap kezdődik a húsvéti böjt

Korunkban a böjt már régen túllépett a népi és a vallásos hagyományokon.

A farsangi időszakot a húsvétot megelőző 40 napos böjt zárja. Húshagyókedd, ahogy nevében is jelzi, a húsos ételek fogyasztásának utolsó napja, az ezt követő hamvazószerda pedig a nagyböjt kezdete, amely húsvét vasárnapig tart. Mivel húsvét mozgó ünnepünk, ezért minden évben más időpontban kezdődik a böjti időszak is. Idén február 25-e a húshagyó kedd.

A népi hagyományban az utolsó három nap, farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. Ezt a farsangzáró három napot humorosan farsang farkának is nevezik, és a régi időkben vidám mulatozással ültek meg. A mulatság farsangvasárnap kezdődött, s csak húshagyókedden ért véget. Éjfélkor még a harangok is megszólaltak, hogy jelezzék a negyvennapos böjt kezdetét.

Aki ma hamvazkodik, azt elkerüli a baj és a gonosz
Ma kezdődik a nagyböjt, amellyel a keresztények húsvétra készülnek.

A negyven nap húsvét előtt valójában negyvenhat

A nagyböjt azért pontosan negyven nap, mert a Bibliában a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.

Ha azonban megnézzük a naptárunkban a hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig tartó időszakot, akkor bizony nem 40, hanem 46 napot számolhatunk. Ez pedig azért van így, mert a keresztény hagyományban a vasárnapok nem számítanak böjti napnak.

Húshagyókedden zárva van a mennyország
Húshagyókedd a farsang utolsó napja, az időszak szokásainak csúcspontja.

Érdekesség az is, hogy e hagyományban hogyan lett egyre megengedőbb a böjti fegyelem. A keresztény világban a IV. századra általánossá a negyvennapos böjt és egészen a XI. századig igen szigorú szabályok kísérték. Ezekben az időkben késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Ma már sokkal enyhébb böjtöt ír elő az egyház. Hamvazószerdára és nagypéntekre rendel el szigorú böjtöt: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén kérik arra a 14 évnél idősebbeket, hogy ne fogyasszanak húst.

A szakrális világban a böjt azonban nemcsak a testi lemondásokat jelentette és jelenti, hanem lelki gyakorlatot is. Ilyenkor a rossz gondolatoktól is tartózkodást mutattak: kevesebb ártó gondolat, pletyka, füllentés, szitokszó stb. De a negyvennapos böjt a vallásos emberek számára az az időszak, mikor az elcsendesedés, tisztulás folyamataiban közelednek Isten felé is.

Heti böjti menü a néphagyományban

A nagyböjtöt még 20. század elején az alföldi paraszti hagyományban az úgynevezett fehéreledellel, tejjel, túróval, vajjal, sajttal és tojással tartották. Zsír helyett tejjel, olajjal és vajjal főztek.

3+1 hagyományos böjti leves, ami feltölt energiával
Hallottatok már a böjti csorbáról vagy a céklás borscsról?

Egy 1980 táján végzett néprajzi gyűjtésben a következő böjti menüt találták. Hétfő: lebbencsleves, tojásbodag (kelesztetlen lepénykenyér), kedd: krumplileves, szerda: korpacibere leves és tojásbodag, csütörtök: laposborsó, péntek: savóleves tojásbodag, szombat: krumplistarhonya, vasárnap: mákos guba vagy mézes csík. De az étrend része lehetett tojásos galuska, krumpli tojással, ahol a halat olcsón be lehetett szerezni, ott halételeket, halászlét is főztek.

Nagypénteki böjtben hagyomány volt a kukoricapattogtatás. Jó időben a szabadban raktak tüzet, és a nagy tarhonyarostában pattogtattak. Ilyenkor egyik helyen csak pattogatott kukoricát eszegettek, csíramálét kanalazgattak, másik helyen babot főztek tejjel. A reformátusoknál az egyetlen böjtös nap volt az évben. Ilyenkor leggyakrabban csíramálét, aszalt gyümölcsöt nyersen, ciberének megfőzve, hallevest (hagymával, krumplival, törtpaprikával) és főtt tojást ettek.

Nagyböjti kampány kezdődött a halfogyasztás népszerűsítéséért
Cél, hogy Magyarországon növekedjen az egy főre eső halfogyasztás.

A mai modern korunkban a böjt már régen túllépett a népi és a vallásos hagyományokon is. Az egészséges táplálkozás, a különböző fitneszmozgalmak és az ezekhez rímelő étrendek alapvető eleme a böjtölés. A dietetikusok azonban mindig felhívják a figyelmet arra, hogy nagyon kell figyelnünk a kimaradó tápanyagok pótlására. Hal, tojás és tejtermékek fogyasztásával nagyrészt pótolhatók az ásványi anyagok, aminosavak, de a vasbevitel alacsony lesz a vörös húsok hiánya miatt.

A folyadékok bevitelét pedig inkább növelni kell a böjti időszakban. Betegeknek, a gyerekeknek, a kismamáknak egyáltalán nem javasolt a böjt, de a radikális diéták, divatos fogyókúrák még az egészséges emberek számára is veszélyesek lehetnek.

Kiemelt fotó: Pixabay

Ezért van minden évben máskor húsvét
Többször is szerették volna egységesíteni a legnagyobb keresztény ünnep időpontját, de eddig eredménytelenül.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik