Húsvét jelentőségét mutatja, hogy hosszú készülődés előzi meg, amit a régiek szigorúan be is tartottak. Még a hónapnevek is a húsvéthoz igazodtak: az egykori kalendáriumok februárt böjtelő, márciust böjtmás havának nevezték.
Karnevál herceg diadalmenete mára halottasmenetté változott, Európában a farsangot jelképező figurát kivégzik, rendszerint máglyán égetik el. Ebben a farsangot lezáró rítusban mind a halál (a telet jelképező bábu), mind a megtisztulás mozzanata (a „gyászolóké”) tetten érhető. Erdélyben szalmabábokkal is eljátszották ezt a tréfás küzdelmet.
Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros falatokat. Egész Európában ismert legenda, hogy Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyókor is birokra kel egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen, hiszen ekkor kezdődik a farsang. Húshagyókedden ellenben Cibere vajda győz, vagyis kezdetét veszi a böjt.
Mi az a cibere?
A cibere név a Dunától keletre volt jellemző. A Dunántúlon használt neve keszőce, Észak-Magyarországon és a Felvidéken kiszi a neve. Mindegyik név ugyanazt a savanyításra használt lé-, illetve levestípust jelölte. Fő jelentése az erjesztett gabonalé, aminek alapanyaga a korpa, amit nagy cserép- vagy faedényben forró vízzel bővel leöntötték. Ez pár nap alatt savanyúvá erjedt.
Főzéshez a leszűrt levet használták, az üledéket pedig újra felöntötték vízzel. Ezzel öntötték fel a levest.
Mi a hamvazkodás?
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon.
A hamvazkodás szokása a katolikusoknál maradt fenn. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával a keresztet rajzol a hívek homlokára.
A hamvazás a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert:
Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!
A népi hiedelem szerint a hamvazkodásnak tisztító, gyógyító hatása van, és távol tart minden bajt és gonoszt.
A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje.
Hamvazószerda mozgó ünnep. Húsvét előtt negyven nappal van, bár a számolást úgy kell elvégezni, hogy a vasárnapokat kihagyjuk. Így valójában hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el. A 40 mégis 40, mert a vasárnap nem böjti nap.
De miért pont 40?
A 40-es szám a Szentírásban jó néhányszor előfordul.
Jézus Krisztus például negyven napot töltött a pusztában, negyven napig tartott a vízözön is, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes meg negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.
Miből állt a böjt?
A nagyböjti bűnbánati idő még a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhájában is kifejezésre jutott. Esküvőt nem tartottak, tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó Ez az időszak a maga csendességével alkalmat adott a haragosoknak kibékülésre. Az ország több vidékén végezték a negyvenölést, ami abból állt, hogy aki tartotta, csak egyszer evett egy nap.
A böjt több, mint az evészet korlátozása, a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, ekkor különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.
Szentségimádás az 1693-as Sótári Énektárból
Hamvazkodjál hívő lélek,
mert porba tér ez az élet.
Akármennyit örvendeznél,
ne feledd, hogy porból lettél.
Hamvazkodjál, te dúsgazdag:
mert javaid cserben hagynak.
Évek szállnak, és maholnap
átadod mind földi pornak.
Hamvazkodjál, szegény ember,
viseld sorsod türelemmel:
Hamu hull a gyötrelemre
s irgalom a hű szívekre.
Örömeink mind elmúlnak,
könnyeink is porba hullnak.
Boldogok, kik megjavulnak,
hamu szaván megindulnak.
Ó, ki tested meggyötörted
s a Golgotán összetörted.
Adj nekünk is töredelmet,
testünk felett győzedelmet.
Forrás: Netfolk / Tánczos Erzsébet
Kiemelt kép: MTI/Varga György
