Életmód
Tótszentmárton, 2014. február 28.
Szendvicsek egy borospincében a torkos csütörtökön a tótszentmártoni Kámán-hegyen 2014. február 27-én este. A több száz éves horvát hagyomány szerint a nõk a nagyböjt kezdete elõtti csütörtökön a férfiak nélkül mulathattak a pincékben.
MTI Fotó: Varga György

Hamvazószerdán kezdődik a nagyböjt és vele a semmihét

Korábban a témában:

Húsvét jelentőségét mutatja, hogy hosszú készülődés előzi meg, amit a régiek szigorúan be is tartottak. Még a hónapnevek is a húsvéthoz igazodtak: az egykori kalendáriumok februárt böjtelő, márciust böjtmás havának nevezték.

Idén március 6-ra esik hamvazószerda.

Karnevál herceg diadalmenete mára halottasmenetté változott, Európában a farsangot jelképező figurát kivégzik, rendszerint máglyán égetik el. Ebben a farsangot lezáró rítusban mind a halál (a telet jelképező bábu), mind a megtisztulás mozzanata (a „gyászolóké”) tetten érhető. Erdélyben szalmabábokkal is eljátszották ezt a tréfás küzdelmet.

Szentpétervár, 2017. február 25.
Népviseletbe öltözött orosz hagyományõrzõk tûzugró szertartáson vesznek részt a Maszlenyica télbúcsúztató ünnepen Szentpéterváron 2017. február 25-én. Oroszországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában az ószláv hagyományoknak megfelelõen a nagyböjt idején szabadtéri mulatozásokkal köszöntik a tavaszt. A Maszlenyica tavaszváró mozgóünnep ideje az ortodox naptár által kijelölt nagyböjti idõszakhoz és a húsvéthoz igazodik. (MTI/EPA/Anatolij Malcev)
MTI/EPA/Anatolij Malcev

Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros falatokat. Egész Európában ismert legenda, hogy Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyókor is birokra kel egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen, hiszen ekkor kezdődik a farsang. Húshagyókedden ellenben Cibere vajda győz, vagyis kezdetét veszi a böjt.

Mi az a cibere?

A cibere név a Dunától keletre volt jellemző. A Dunántúlon használt neve keszőce, Észak-Magyarországon és a Felvidéken kiszi a neve. Mindegyik név ugyanazt a savanyításra használt lé-, illetve levestípust jelölte. Fő jelentése az erjesztett gabonalé, aminek alapanyaga a  korpa, amit nagy cserép- vagy faedényben forró vízzel bővel leöntötték. Ez pár nap alatt savanyúvá erjedt.

Főzéshez a leszűrt levet használták, az üledéket pedig újra felöntötték vízzel. Ezzel öntötték fel a levest.

Debrecen, 2013. április 13.
Sonka a IV. Mangalica Fesztiválon a debreceni Kossuth téren 2013. április 13-án.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Íme az igazi húsvéti parasztsonka titka
Ha nem magunk készítjük el, jó, ha tudjuk, mitől lesz különlegesen finom.

Mi a hamvazkodás?

II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon.

A hamvazkodás szokása a katolikusoknál maradt fenn. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával a keresztet rajzol a hívek homlokára.

A hamvazás a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert:

Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!

Esztergom, 2013. február 13.
Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek hamuval keresztet rajzol egy gyermek homlokára az esztergomi bazilikában tartott hamvazószerdai szentmisén. Hamvazószerdával kezdõdik meg a húsvétot megelõzõ 40 napos nagyböjt a katolikusok számára.
MTI Fotó: Beliczay László
MTI Fotó: Beliczay László

A népi hiedelem szerint a hamvazkodásnak tisztító, gyógyító hatása van, és távol tart minden bajt és gonoszt.

A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje.

A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve semmihét vagy csonkahét.  A hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték kövércsütörtöknek vagy zabálócsütörtöknek, mert e napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Innen ered a Torkos Csütörtök is.

Torkos csütörtök 2019 - egyre több vendéglátóhely csatlakozik
Egyre bővül az akcióban részt vevő vendéglátóhelyek listája.

Hamvazószerda mozgó ünnep. Húsvét előtt negyven nappal van, bár a számolást úgy kell elvégezni, hogy a vasárnapokat kihagyjuk. Így valójában hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el. A 40 mégis 40, mert a vasárnap nem böjti nap.

De miért pont 40?

A 40-es szám a Szentírásban jó néhányszor előfordul.

Jézus Krisztus például negyven napot töltött a pusztában, negyven napig tartott a vízözön is, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes meg negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.

Colorful easter eggs in a basket on a grass with two bunnies
Ezért van minden évben máskor húsvét
Többször is szerették volna egységesíteni a legnagyobb keresztény ünnep időpontját, de eddig eredménytelenül.

Miből állt a böjt?

A nagyböjti bűnbánati idő még a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhájában is kifejezésre jutott. Esküvőt nem tartottak, tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó Ez az időszak a maga csendességével alkalmat adott a haragosoknak kibékülésre. Az ország több vidékén végezték a negyvenölést, ami abból állt, hogy aki  tartotta, csak egyszer evett egy nap.

Régen a böjti napokon csak kenyéren és vízen éltek, később délig nem étkeztek. Később tovább enyhült, az ételek fajtáját és az étkezés számát tekintve is. Manapság hamvazószerdán és nagypénteken tartanak a katolikusok szigorú böjt, azaz: tilos a hús, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de összesen három alkalommal szabad enni.

A böjt több, mint az evészet korlátozása, a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, ekkor különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.

Szentségimádás az 1693-as Sótári Énektárból

Hamvazkodjál hívő lélek,
mert porba tér ez az élet.
Akármennyit örvendeznél,
ne feledd, hogy porból lettél.

Hamvazkodjál, te dúsgazdag:
mert javaid cserben hagynak.
Évek szállnak, és maholnap
átadod mind földi pornak.

Hamvazkodjál, szegény ember,
viseld sorsod türelemmel:
Hamu hull a gyötrelemre
s irgalom a hű szívekre.

Örömeink mind elmúlnak,
könnyeink is porba hullnak.
Boldogok, kik megjavulnak,
hamu szaván megindulnak.

Ó, ki tested meggyötörted
s a Golgotán összetörted.
Adj nekünk is töredelmet,
testünk felett győzedelmet.

Forrás: Netfolk / Tánczos Erzsébet

Falhoz csapott tojás és virgács: húsvéti szokások a nagyvilágban
Van olyan ország is, ahol – az egyház tiltakozása ellenére – néhányan keresztre feszítéssel ünnepelnek.

Kiemelt kép: MTI/Varga György

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.