Az elmúlt évtizedekben a felszálló por jelenléte csökkentette a globális felmelegedés mértékét – közölte a The Guardian.
55%-kal nőtt a légköri por mennyisége az 1800-as évek közepe óta, ami a felmelegedés 8%-át elfedhette a szén-dioxid-kibocsátás miatt.
A légkörkutatók és klímakutatók a vizsgálati eredményeiket összevetve arra jutottak, hogy a por valamennyire ellensúlyozta az üvegházhatást okozó gázok felmelegedést okozó hatásait. A Nature Reviews Earth and Environment című folyóiratban megjelent tanulmányban felhívták a figyelmet arra, hogy a jelenlegi klímamodellek nem veszik figyelembe a légköri por hatását.
Régóta megjósoltuk, hogy rossz irányba tartunk, ami az üvegházhatású felmelegedést illeti. A kutatás azt mutatja, hogy eddig be volt kapcsolva a vészfék
– mondta Jasper Kok, a kutatást vezető légkörfizikus.
Becsléseik szerint 26 millió tonna por van a légkörünkben.
A porban található ásványi részecskék visszaverhetik a napfényt a Földről, és szétoszlathatják a magasan a légkörben lévő cirrusfelhőket, amelyek felmelegítik a bolygót. Az óceánba hulló por elősegíti a fitoplankton – az óceánban élő mikroszkopikus növények – növekedését, amelyek elnyelik a szén-dioxidot és oxigént termelnek.
A por ugyanakkor bizonyos esetekben melegítő hatású is lehet – elsötétíti a havat és a jeget, és arra készteti őket, hogy több hőt szívjanak magukba, de mindent egybevetve inkább a hűtő hatásuk érvényesül a Földön.
Bár az éghajlati modellek eddig meglehetősen nagy pontossággal tudták megjósolni a globális felmelegedést, de a por szerepét nem tudták meghatározni.
A por mennyisége az iparosodás kezdete óta nőtt, viszont az 1980-as évek óta csökken. És ha a légkörben is csökken, akkor az üvegházhatású gázok melegítő hatása felgyorsulhat.
Emiatt egyre gyorsabb felmelegedést tapasztalhatunk. És talán túl későn ébredünk rá erre a valóságra
– jelezte Kok.
