Ha húsvét akkor nyuszi, pirostojás, sonka, locsolkodás, bárány jut az eszünkbe, mindenkinek más-más sorrendben. A szokásokkal is tisztában vagyunk, és bár a húsvét régi formája mára eltűnőben, azért néhány hagyományt kicsit modernebb formában ma is tartunk: festünk tojást, dugunk el csokinyulat a kertben a gyerekeknek, eszünk sonkát tojással és tormával reggelire, és sokan a mai napig elmennek locsolkodni is húsvét hétfőn.
A szokásokat tehát ismerjük, ám a húsvéthoz számos babona is kapcsolódik, amik már kevésbé élnek a köztudatban, pedig aki nem vigyáz, búcsút mondhat például a szerencsének vagy akár a szerelemnek is.
Lássuk, mire kell tehát odafigyelnünk!
Húsvétkor nem árt tiszta, új ruhát viselni, mert aki húsvétkor új ruhát visel, egész évben szerencsés lesz.
A nyúlláb megvéd a szellemektől, szerencsét és új kapcsolatokat hoz. A szerelem megtalálásában is segít, ezért jó, ha van egy nyúlláb húsvét környékén a bal zsebben, mert így nagy esély van arra, hogy az illetőre rátalál a szerelem.
Szerencséje lesz annak, aki húsvétkor lelt vadmadarak tojását megeszi reggelire.
Különösen szerencsések lesznek azok a szülők, akiknek húsvétkor születik gyerekük.
Szerencsétlen lesz, akinek húsvétkor mókus keresztezi az útját.
Különösen nagy szerencsétlenséget jelent, ha egy felnőtt húsvétkor megbotlik és elesik.
A fiatal házasok húsvét reggel, napkeltekor járják körbe háromszor a házukat, akkor szerencsések lesznek.
Az ajándékba kapott bárány szerencsét hoz.
A fordítva felvett ruha húsvétkor nagy szerencsétlenséget jelent.
Aki egész évben szeretne szerencsés lenni, viseljen húsvét napján egy zöld ágat a ruháján.
Húsvétkor mosni, söpörni szerencsétlenség. A dunyhát sem szabad kirázni aznap, mert utolér a balszerencse.
A piros tojásokkal díszített barkaág szerelmet hoz.
Húsvét reggel, felkelés után meg kell enni egy almát, és közben folyamatosan mondogatni kell: “Ahogy Éva tudásszomjában megette, én is úgy vágyom sorsom ismeretére!” Evés után meg kell számolni az alma magjait: ha páros, akkor igaz a szerelme a számolónak, ha páratlan, akkor nem.
Aki húsvétkor hullócsillagot lát, elveszti a szerelmét.
Akit húsvét vasárnap jegyeznek el, nem házasodik meg.
Az, aki húsvét első napján hideg vízben fürdik, friss és egészséges lesz egész évben.
Aki nem eszik húst húsvétkor, nem lesz lázas egész évben.
Az ünnep idején egy szem barka a legnagyobb egészségvédőszer. Ha lenyelünk egy darab barkát, akkor az megvéd a különféle gyomorbetegségektől.
Húsvétkor ajánlatos a patakokból vizet meríteni, akkor, amikor a szél keletről fúj, mert az így begyűjtött víznek gyógyító ereje lesz.
Az ünnepi maradékot el kell tenni, mert néphiedelem szerint a maradék étel varázserővel rendelkezik.
Aki bőséges gyümölcstermést szeretne, akassza a megszentelt húsvéti sonka csontját a gyümölcsfára.
Aki sok tojást szeretne, adjon a tyúkoknak húsvéti kalács morzsát.
A húsvétkor sütött sütemények és kenyerek természetfeletti erőkkel rendelkeznek.
Húsvét vasárnap és hétfőn tilos mézet enni.
A húsvét napján fújó szél egész évben fúj, ha húsvétkor esik, a zápor jó fűtermést, de kevés szénát ígér.
Húsvétkor új ruhát kell viselni, mert aki nem vesz fel legalább egy új ruhadarabot, fennáll annak a veszélye, hogy meglévő ruháját beszennyezik a madarak, vagy bepiszkítják az arra járó kutyák. Sőt, egyesek szerint fennáll a veszély, hogy a varjak kiszúrják a szemét annak, akin nincs új ruha.
A húsvét napján született gyermekek különösen szerencsések, a nagypénteken születettek azonban szerencsétlenségre vannak ítélve.
A húsvéti harmat növeli a szépséget, így abban arcot kell mosni.
Egy furcsa babona szerint, aki gyorsan akarja törleszteni az adósságait, annak kacsát kell enni húsvét vacsorára.
Bárányt látni húsvét reggelén, szerencsét hoz.
