Lakott területen is egyre gyakrabban bukkannak fel őzek, rókák, vaddisznók és természetesen mindenféle vad madarak. Baj akkor van, ha kárt tesznek a veteményesben, vagy a baromfiállományban, írta a Heol.
Nem egyszerű kezelni azt a problémát, ha belterületen vadak kezdenek el garázdálkodni. Ezeket az állatokat engedély nélkül befogni nem szabad még vadászoknak sem, mert a befogás a vadászati törvény szerint nem minősül vadászati cselekménynek. A kilövésük sem egyszerű, hiszen lakott területen az illetékes rendőhatóság egyedi engedélyét kell hozzá beszerezni
– mondta a portál érdeklődésére Kovács István János, az Országos Magyar Vadászkamara Heves vármegyei szervezetének titkára.
A szakember példaként említette a minapi recski esetet, amikor is egy törött lábú szarvas okozott aggodalmat a faluban. Végül az észlelésének másnapján, a déli órákban sikerült megkapni rá a kilövési engedélyt a rendőrségtől.
Belterületen a kilövés még az engedély birtokában sem egyszerű. A nagy hatásteljesítményű golyós lövedék ugyanis igen veszélyes tud lenni, képes az állati testben olyan mandínerrel irányt váltani, hogy távozása után még emberre is veszélyes lehet
– fűzte hozzá Kovács István János.
A magánszemély, jelesül a telektulajdonos a vad kártevése ellen úgy védekezhet, hogy kerítést emel a nagyvadak ellen, kutyát tart például a rókák tyúkól körüli garázdálkodása ellen. Nem készíthet azonban olyan csapdát, ami a vadnak sérülést okoz, nem mérheti ki barátai között a hurokkal megfojtott őzet. Ám nem is ejtheti el ilyen módon, hiszen aki ezt teszi bűncselekményt követ el.
