Halászsasokat figyeltek meg a Dél-Alföldön – írta a Körös-Maros Nemzeti Park. Március óta több alkalommal is előbukkant egy-egy ragadozó.
A halászsas nem fészkel Magyarországon, de a Cserebökényi-pusztában 1989. március 24-től dr. Bod Péter ornitológus egyszer már egy magányos halászsas fészeképítését tanulmányozta.
A kozmopolita faj Eurázsia északi részén, a Földközi-tenger partvidékén él, de Észak-Afrikában is költ. Vonuló madár, Magyarországon főleg a tavaszi és az őszi madárvonuláskor lehet vele találkozni. Az Európában élő példányok a telet elsősorban Nyugat- és Közép-Afrikában töltik, de akár Dél-Afrikáig is eljuthatnak.
A halászsas a halban gazdag vizek közelében telepszik meg, rendszerint fák csúcsára építi fészkét, de előfordul, hogy oszlopra, sziklára, mesterséges fészekalapra telepszik. Fészekalja legtöbbször három tojásból áll, az utódok 35-38 nap után kelnek ki, és nagyjából 60 napos korukban hagyják el a fészket.
Cserebökényben 1990-ben és 1991-ben is Finnországban gyűrűzött madarak jelentek meg.
A faj Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.