Szalakótabummot hozott a nyár Cserebökényben

Idén a szalakóták május végén, június elején kezdtek költésbe.

Népes szalakótasereg nevelkedik a kihelyezett odúkban – erről írta a Körös-Maros Nemzeti Park.

Az afrikai telelőhelyről április végétől visszaérkező szalakóták május közepe és július vége között, évente egyszer költenek. Fészekaljuk általában 4-5 fehér színű tojásból áll, a fiókák a röpképesség eléréséig 28-29 napot töltenek az odúban.

Cserebökény részterületén június utolsó napjaiban két odúban is népes, 9 fiókás szalakóta családra bukkantak a természetvédők. A Terehalomban kihelyezett, „D” típusú költőládában kilenc, kirepülés előtt álló fióka cseperedett. Rövid időn belül egy ugyancsak kilencfiókás fészekaljra bukkantak a szakemberek Györgykirályságnál is, itt a fiókák 3-7 napos fejlettségűek voltak.

Körös-Maros Nemzeti Park / Őze Péter

Egyes területrészeken a szokásos időben, már május közepén megkezdődött a tojásrakás. A Cserebökényi-puszták térségében kihelyezett 200 darab, „D” típusú odúból idén 167-ben kezdtek költésbe a madarak.

A június végi ellenőrzések alkalmával tíz odúban még tojásokon ültek a szülők, további nyolc ládában a néhány napos fiókák mellett tojások is voltak. Összesen 13 odúban találtak néhány napos fiókát, Cserebökényben a 27. hét elejéig 35 odúból repültek ki a szalakóta fiókák.

A harkályok által vájt öreg, korhadt fák fogyatkozásával csökkentek a szalakóták természetes költési lehetőségei. A zöld küllők és fekete harkályok odúinak pótlására mesterséges költőládákat helyeztek ki, amelyeket növekvő számban elfoglaltak a szalakóták.

A nemzeti parkban ez a második olyan év, amikor egy odúban hat fiókánál többet észleltek, 2022-ben volt az első alkalom, hogy egy 9 és egy 7 fiókás fészekalj is előkerült.

Kapcsolódó
Újra költ a szalakóta a Dél-Mezőföldön
A szalakóta a 80-as évekre gyakorlatilag kipusztult a Dunántúlról.