Mozaik

Szalakóta odúkban költött 13 kuvikpár

Körös-Maros Nemzeti Park/Őze Péter
Körös-Maros Nemzeti Park/Őze Péter
A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén ez a leggyakoribb bagolyfaj.

A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén a szalakótáknak kihelyezett, úgynevezett D-odúkban rendszeresen költenek kuvikok is. Idén 13 kuvikpár választotta ezt a lehetőséget – számolt be a hírről a nemzeti park.

Kapcsolódó
Rigó méretű bagoly okozott meglepetést a Mátrában
Ha fészkel is, az már a szenzáció kategóriája.

A kuvik az egyik leggyakoribb bagolyfaj a térségben. Jellemzően tanyákon, állattartó telepeken, istállók, juhhodályok padlásain, vagy alkalmas üregekben, odúkban költ, évente egyszer.  Sikertelen költés esetén pótköltések is előfordulnak. Fészket nem épít, 3-5 tojását közvetlenül az aljzatra rakja. A hím nem ül a tojásokon, táplálékot hord a kotló tojónak, majd a fiókáknak is. Később, a nagyobb fiókák etetésében a tojó is részt vesz.

A kuvikfiókák négyhetes korukban repülnek ki, de a szülők ezt követően is gondozzák őket. Táplálékuk elsősorban kisemlősökből és gerinctelenekből áll, de néha madarakat, kétéltűeket, hüllőket, halakat is zsákmányolnak.

Az utóbbi évtizedekben folyamatosan fogynak a kuvik hagyományos költőhelyei, azaz a tanyás ingatlanok és a régi állattartó telepek. Az újonnan épült ingatlanok sok esetben teljesen zártak, tehát nem tudnak bennük fészket rakni a kuvikok. Megfigyelték, hogy a lakott épületek közelében kihelyezett szalakótaodúkban szinte mindig költ egy pár kuvik is.

Cserebökény térségében az idén 13 pár kuvik költött sikeresen a szalakóták számára kihelyezett mesterséges költőládákban. Egy-egy alkalmas D-odúba évente visszatérnek és költenek.

Kapcsolódó
Erdei fülesbagoly fiókát találtak a diákok a miskei iskola behavazott udvarán
A megmentett madárka kiképzésére márciusban kerül majd sor.
Olvasói sztorik