A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának munkatársai a Tisza ökológiai állapotának vizsgálatakor a folyóban élő hüllők fajok előfordulásait is figyelemmel kísérik. Az őshonos mocsári teknős (Emys orbicularis) nem szokatlan látvány annak, aki a Tisza világában otthonosan mozog, sőt a behurcolt, illetve kivadult sárga- és vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta, ill. T. scripta elegans) is egyre gyakrabban kerül szem elé.
Mint írták, a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzetben történő célzott területbejárások során a folyóparti kidőlt fákon észlelhetők leggyakrabban a teknősök különböző fajai, ezek ideális napozóhelyet biztosítanak számukra és kedvező alkalom megfigyelésükre is. Ez év nyarán ilyen helyzetben találták magukat a Közép-Tisza – Jászság Tájegység természetvédelmi őrei, amikor is két egyed teknőst véltek felfedezni egy, a folyóba lógó faágon.
Közelebbről szemügyre véve az állatokat kiderült, hogy azok egymástól eltérő fajúak és egyik sem a hazai fauna tagja. Zvara Gábor természetvédelmi őr azonosította a páncélosokat: a nagyobb méretű egyed egy sárgafülű ékszerteknős, a kisebb pedig egy mississippi tarajosteknős volt. Ez utóbbit többek között a páncélja középvonalán húzódó taréj szerű kiemelkedésekről lehet megismerni. Ezt az állatfajt természetes környezetben még nem figyelte meg senki a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, ami azt jelenti, hogy új faj került a vadon előforduló élőlények sorába.
Az említett idegenhonos teknősfajok Észak-Amerikából kerültek Európába és azt követően hamarosan elterjedt házikedvenccé váltak. Ma már tudva levő, hogy részben a felelőtlen kisállattartás következtében az ékszerteknősök kivadulva életképes populációt alkotnak. Helyi viszonylatban bizonyító erejű példa erre a közelmúltban a szolnoki Alcsiszigeti-Holt-Tiszán előkerült fiatal egyed.
A mississippi tarajosteknősről még nincs ilyesféle információja a természetvédelem szakembereinek, minthogy arról sem, hogy a telet átvészelik-e. Megjegyezték: aggasztó tény viszont az, hogy Észak-Olaszországban már szaporodó egyedeit dokumentálták.
Hogy milyen hatást gyakorol a faj hazai fauna képviselőire, az ökoszisztémára, illetve szaporodásra, invázióra képes e a faj, ezek mind megválaszolandó kérdések, zárták a közleményt.
