Radioaktív a vaddisznóhús Csernobilban

Közel 40 évvel a csernobili atomkatasztrófa után, a vaddisznók húsában még mindig meglepően magas a radioaktivitás szintje.

A vadak közül kiemelkedően magas radioaktív értéket mutatnak ki a vaddisznóhúsban. A tudósok szerint a jelenségnek köze van ahhoz, hogy az állatok egy bizonyos szarvasgombát kedvelnek, valamint a jóval az atombaleset előtt végzett nukleáris fegyverkísérletekhez is, írja cikkében a Magyar Mezőgazdaság.

Az 1986-os csernobili katasztrófa után az állatok fokozatosan birtokba vették az erőmű környezetében található vadont. A vaddisznó, a jávorszarvas és az őz populációi ugrásszerűen megnőttek az elmúlt évtizedekben, valamint nagy egyedszámban megtalálhatóak a ritkább fajok mint, a hiúz, a bölény és a farkas. Valamint olyan állatok is birtokba vették az érintetlen vadont, amik korábban nem számítottak őshonosnak a területen.

A pontosabb méréseknek köszönhetően a Bécsi Műszaki Egyetem és a Leibniz Universität Hannover kutatói a vizsgálatok alapján most megpróbálnak magyarázatot kapni arra, hogy miért sokkal radioaktívabban szennyezettek a vaddisznók, mint a többi vadfaj.

Egy új tanulmányban elmagyarázzák, hogy a katasztrófa előtti időkből származó nukleáris fegyverkísérletekhez van köze – és ahhoz, hogy a sertések előszeretettel fogyasztanak egy bizonyos szarvasgombát.

Georg Steinhauser a Bécsi Műszaki Egyetem munkatársa szerint a vaddisznóhúsban található cézium nagy része az atomfegyver-kísérletekhez köthető.

A kutatók a sugárszennyezettség mértékét a vaddisznók étrendjével hozták összefüggésbe. Az állatok különösen kedvelik a szarvasgombát és a föld alatt növő gombákat, amelyeket kiásnak. Ezekben a föld alatti gombákban pedig hosszú idő elteltével felhalmozódik a radioaktív cézium.

A gombák  kétszeresen is megkapták a céziumot. Ha ezeket a hatásokat összeadjuk, megmagyarázható, hogy miért marad viszonylag állandó a szarvasgombák – és így a sertések – radioaktivitása az évek során

– nyilatkozta Steinhauser.

A nukleáris baleset után a természetben megtalálható gombák és a vadon élő állatok húsának fogyasztásától eltiltották az embereket, azzal magyarázva, hogy ezekben még mindig magas, a határérték feletti a radioaktív szennyezettség.

A vaddisznóhúsban viszont csaknem 40 év elteltével szinte változatlan maradt a sugárzás, ami  látszólag ellentmondva a fizika törvényeinek.

Mindezek ismeretében a vaddisznóhús szennyezettsége várhatóan nem fog jelentősen csökkenni a következő években. Ez rossz hír lehet a gazdák számára. A vaddisznókat egyes területeken kevésbé vadásszák – valószínűleg azért, mert tartós radioaktivitásuk miatt kevésbé vonzóak. Túlszaporodásuk pedig gyakran okoz kárt a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban.

A katasztrófa

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőművi katasztrófája 1986. április 26-ra virradó éjszaka 1 óra 23 perckor következett be az akkori Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe egyes adatok szerint radioaktív anyagok tonnái kerültek, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok szabadultak fel. A baleset következtében egyes becslések alapján több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

Kapcsolódó
30 vaddisznó vágtatott át egy autó előtt a Mátrában
A 2018-as sertéspestis óta nagyon ritkának számít, hogy ennyi egyed legyen egy kondában.