Először fogtunk vissza öt kilométernél távolabb gyűrűzött lappantyút – írta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
A bugaci Nagypusztán gyakran zajlik éjszakai lappantyúgyűrűzés, amelynek célja az információszerzés a madárfaj vonulásáról. A Magyar Madárgyűrűzési Adatbank szerint lappantyúból 1951 óta körülbelül 1400 példányt fogtak és gyűrűztek meg, az utóbbi időszakban körülbelül 60 példányt évente.
Ezekből a madarakból mintegy 130 egyedet fogtak vissza, és azonosítottak újból a jelölőgyűrűk alapján. A visszafogások mindegyike helybeni megkerülés volt, azaz 5 kilométeres körzeten belül történt.
Varga Péternek, a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársának sikerült visszafognia egy ötödik naptári évében járó tojó lappantyút a bugaci Alsópusztán szeptember 12-én. A madarat Németh Ákos gyűrűzte a Kolon-tavi Madárvártán 2019-ben.
Igaz, hogy a gyűrűzés és a visszafogás helye közötti távolság légvonalban mindössze 25 kilométer, ám
A lappantyú (Caprimulgus europaeus) éjszakai életmódú és kiválóan rejtőzködő madár. A táplálékát leginkább éjjel aktív rovarok alkotják.
A madár csőre a látszat ellenére nagyon széles, amelynek segítségével a nagyobb testű rovarokat is elejti. Hosszútávú vonuló, a telet a Szaharától délre tölti. Területhű faj. A hímek monoton kattogó hanggal jelzik revírjüket, nászidőszakban pedig a szárnyukat összecsapva tapsolnak.
Korábban a nyáras-borókás területek, valamint a dombvidéki területek és a felhagyott gyümölcsösök gyakori madara volt, napjainkra azonban az alföldi telepített fekete fenyvesekben is előszeretettel költ. A földön lévő fészkek gyakran esnek áldozatául a vaddisznó, a róka, a borz és a többi menyétféle fosztogató munkájának.
A lappantyú hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
