Több változást is bevezettek az Országos Mentőszolgálatnál, mellyel a mentőautókon utazók biztonságát, illetve az ellátás racionalizálását tűzték célul, ám a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége szerint ezek aggályosak lehetnek.
Változások a mentőszolgálat munkájában
A megkülönböztető jelzéseket használva sem közlekedhetnek akárhogyan a mentőautók, az Országos Mentőszolgálat a saját gépkocsivezetői számára is biztonsági határt húzott, a balesetmentes és biztonságos közlekedés érdekében a mentőautók szirénázva is legfeljebb plusz 30 km/órával léphetik túl a legnagyobb megengedett sebességet. Elemezték a megkülönböztető jelzések használata mellett bekövetkezett mentőbaleseteket és a szakértők úgy látták, hogy a sebességhatár 30 km/h-nál nagyobb mértékű túllépése jelentősen növeli a súlyos balesetek kockázatát, ami nincs arányban a sikeres életmentés esélyével.
A sürgősségi besorolások is változtak, az eddig három helyett öt fokozatot különböztetnek meg. A legsúlyosabb P1 és P2-es szint esetén megkülönböztető jelzéssel kell az autókat elindítani, de P3-ban is kötelező a sziréna használata. P4-es esetekben telefonon nyújtanak segítséget, ha szükséges és van kapacitás, akkor mentőautót küldenek vagy bevonják az ellátásba a háziorvosokat. Ha nincs más riasztó tünet, csak például magas vérnyomás vagy végtagfájdalom, fej- vagy derékfájás, akkor a P5-be sorolt betegekhez nem is küldhetnek mentőautót.
Novembertől videóhívással is tudnak segíteni, a betegről, illetve a körülményekről videóközvetítést adhat a mentésben közreműködő. A felvételeket nem tárolják, „az ellátás hatékonyságának növelése megfelelő jogalapot szolgáltat az ahhoz szükséges adatok kezeléséhez”.
Életek múlhatnak a változtatásokon
A sebességkorlátozás már október elsejétől érvényes, de a dolgozók erről csak napokkal később, a sajtóból értesültek, a hivatalos főigazgatói utasítást pedig október 25-én adták ki – mondta az nlc-nek a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének alelnöke.
Lengyel Tibor elmondása szerint korábban a mentőautó vezetőjére volt bízva, milyen sebességet választ, természetesen figyelembe vették az út- és látási viszonyokat, a többi közlekedő viselkedését, illetve a szállított beteg állapotát is, például gerincsérülés, nagyobb vérzés esetén lassabban haladnak.
Lengyel Tibor szerint a sebességkorlátozás miatt előfordulhatnak olyan esetek, amikor gondot okozhat, hogy csak lassabban haladhat a mentőautó.
Egy éjszakai szülésnél, amikor alig van forgalom, de a 40 kilométerre lévő kórházba kell beszállítani az édesanyát, biztosan nem segít majd, hogy lakott területen belül legfeljebb 80-nal lehet menni, egy kint felejtett 30-as táblánál pedig 60 a maximális tempó
– fogalmazta meg a MOMSZ aggályait Lengyel Tibor.
