Ezért kell csókolózni a fagyöngy alatt

Aki megcsókolja a kedvesét a fagyöngy alatt, annak a szerelme örökké tart – tartja a hagyomány, a szokást főként az amerikai filmekből ismerhetjük, de egyre inkább terjed a világban.

A hagyomány a skandináv mitológiában egy Baldur istenről szóló legendára vezethető vissza. Eszerint Baldur édesanyja, Frigg egy varázslattal arról szeretett volna megbizonyosodni, hogy fiát egyetlen földi növénnyel sem lehet megölni. Viszont a varázslat nem hat a fagyöngyre, mivel nem a földből nő ki, hanem egy fa ágai közül. Ezért a cselszövő Loki fagyöngyből készített lándzsát, mellyel aztán megölte Baldurt.

Frigg ezután kijelentette, hogy fia halála után a fagyöngy a szerelem szimbóluma lett és azt ígérte, hogy mindenkit meg fog csókolni, aki csak elhalad alatta. Ennek viszont nincs köze a mai szerelmes változathoz.

Más elképzelés szerint viszont nem pont így ér véget a történet, bár Baldur halála a fagyönggyel kapcsolatba hozható, de a csókolózással és a karácsonnyal nem.

Azt tudni biztosan, hogy a fagyöngy alatti csókolózás hagyománya 1720 előtt nem létezhetett, mert akkoriban született egy minden korábbinál részletesebb leírás a fagyöngyről, illetve a hozzá kapcsolódó babonákról és ebben semmi nem utal erre a szokásra.

A legkorábbi utalás a fagyöngy alatti csókolózásra egy 1784-ben megjelent dalban található.

Mint azok a férfiak, Jem, John és Joe,

Kiálts: „Milyen szerencsét küldött neked?”

És csókolj a fagyöngy alatt,

A lány nem múlt el húszéves.

Tehát a szokás valamikor 1720 és 1784 között keletkezhetett és terjedt el, de hogy miért, azt homály fedi.

Charles Dickens A Pickwick Klub című regénye szerint a fiatalabb nők először tiltakoztak a csók ellen, majd végül „beletörődve sorsukba”, engedtek a férfiaknak és csókjaiknak.

Ugyanez látható több ábrázoláson, a nők ellenállnak, majd engednek – bár az nem egyértelmű, hogy mennyire erős volt az az ellenállás. Olyan történetek is léteznek, melyek azt taglalják, hogy a nők ürügyként használják a fagyöngyöt arra, hogy olyanoktól kapjanak csókot, akitől egyébként szüleik vagy éppen férjük tiltotta volna őket.

Az Egyesült Államokban Washington Irving 1820-ban megjelent The Sketch Book című művének köszönhető az ünnepi hagyomány. A szerző Angliában járt, az ottani szokást örökítette meg könyvében. A könyv siker lett, a szokás pedig elterjed.

Kapcsolódó

Fagyöngy: dekoráljuk otthonunkat a béke, a harmónia és a szerelem szimbólumával

Az isteni glóriát jelképezi, ami megvédi a házat és a családot.