Aki megcsókolja a kedvesét a fagyöngy alatt, annak a szerelme örökké tart – tartja a hagyomány, a szokást főként az amerikai filmekből ismerhetjük, de egyre inkább terjed a világban.
A hagyomány a skandináv mitológiában egy Baldur istenről szóló legendára vezethető vissza. Eszerint Baldur édesanyja, Frigg egy varázslattal arról szeretett volna megbizonyosodni, hogy fiát egyetlen földi növénnyel sem lehet megölni. Viszont a varázslat nem hat a fagyöngyre, mivel nem a földből nő ki, hanem egy fa ágai közül. Ezért a cselszövő Loki fagyöngyből készített lándzsát, mellyel aztán megölte Baldurt.
Frigg ezután kijelentette, hogy fia halála után a fagyöngy a szerelem szimbóluma lett és azt ígérte, hogy mindenkit meg fog csókolni, aki csak elhalad alatta. Ennek viszont nincs köze a mai szerelmes változathoz.
Más elképzelés szerint viszont nem pont így ér véget a történet, bár Baldur halála a fagyönggyel kapcsolatba hozható, de a csókolózással és a karácsonnyal nem.
A legkorábbi utalás a fagyöngy alatti csókolózásra egy 1784-ben megjelent dalban található.
Mint azok a férfiak, Jem, John és Joe,
Kiálts: „Milyen szerencsét küldött neked?”
És csókolj a fagyöngy alatt,
A lány nem múlt el húszéves.
Tehát a szokás valamikor 1720 és 1784 között keletkezhetett és terjedt el, de hogy miért, azt homály fedi.
Charles Dickens A Pickwick Klub című regénye szerint a fiatalabb nők először tiltakoztak a csók ellen, majd végül „beletörődve sorsukba”, engedtek a férfiaknak és csókjaiknak.
Ugyanez látható több ábrázoláson, a nők ellenállnak, majd engednek – bár az nem egyértelmű, hogy mennyire erős volt az az ellenállás. Olyan történetek is léteznek, melyek azt taglalják, hogy a nők ürügyként használják a fagyöngyöt arra, hogy olyanoktól kapjanak csókot, akitől egyébként szüleik vagy éppen férjük tiltotta volna őket.
Az Egyesült Államokban Washington Irving 1820-ban megjelent The Sketch Book című művének köszönhető az ünnepi hagyomány. A szerző Angliában járt, az ottani szokást örökítette meg könyvében. A könyv siker lett, a szokás pedig elterjed.
