Mozaik

Megvizsgálták, milyen hatással vannak a kutyák agyára a jutalomfalatok

pixabay
pixabay
A kutatók a viselkedési megfigyeléseket ötvözték a legmodernebb neurális képalkotó eljárásokkal vizsgálatukban.

A kutyák agyában, pontosabban a jutalom feldolgozásáért felelős nucleus caudatusban is tetten érhető, hogy milyen ételt szeretnek igazán és milyet kevésbé – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszék és a francia Symrise Pet Food cég közelmúltban megjelent közös kutatásából.

Az ELTE közleménye szerint a kutatók a viselkedési megfigyeléseket ötvözték a legmodernebb neurális képalkotó eljárásokkal vizsgálatukban, amelynek eredményeit a Scientific Reports című rangos szaklapban jelentették meg.

Az emberekhez hasonlóan egyes kutyák válogatósak, míg mások szinte minden ételnek egyformán örülnek. Ennek ellenére általában az ebeket a kevésbé ízletes falatokkal is lehet motiválni

– írták.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a jutalomfalat minősége hatással van-e, és ha igen, milyen hatással van a kutyák motivációjára egy problémamegoldó feladatban, illetve arra, hogy a hatásoknak milyen agyi reprezentációi vannak.

Az első kísérlet során húsz családi kutyát tanítottak meg jutalomfalatokat tartalmazó doboz kicsomagolására, amelynek tartalmát el is fogyaszthatták.

Ezt követően ugyanezeket a kutyákat arra tréningezték, hogy két különböző hangot összekössenek két különböző minőségű jutalomfalattal: az egyiket füstölt, főtt sonkával (“finom”), a másikat pedig korpás keksszel (“ehető”). Ezt követően a kutyák ismét azt a feladatot kapták, hogy csomagoljanak ki egy dobozt, ám közben egyik esetben a “finom” ételhez, a másik esetben az “ehetőhöz” kapcsolt hangot hallották. A dobozok a teszt közben mindkét esetben üresek voltak, hogy kifinomult szaglásuk ne befolyásolja a kutyák viselkedését.

A bontáshoz szükséges időből következtettek a kutatók a kutya motivációs állapotára. A várakozásoknak megfelelően a kutyák a “finom” ételhez kapcsolt hang hallatán gyorsabban csomagolták ki a dobozt

– olvasható a közleményben.

A kutatók második kérdése az volt, hogy a viselkedésben megjelenő motivációs különbség vajon megjelenik-e az agy jutalom feldolgozásával kapcsolatos központjainak egyikében.

Az Etológia Tanszéken hosszú évek óta sikeresen folynak funkcionális MRI-vizsgálatok, amelyek során egyes kutyák megtanultak önszántukból teljesen mozdulatlanul feküdni az agyi képalkotó berendezésben. Bár ebben a mozdulatlan helyzetben természetesen nem lehet őket jutalomfalatokkal kínálni, hogy látni lehessen, miként reagál azokra az agy, az egyes jutalomtípusokkal asszociált hangokat le lehet nekik játszani.

Második lépésben tehát az fMRI-tréningen átesett, gyakorlott 20 kutyának tanították meg a kutatók, hogy összekösse a hangokat a megfelelő ételtípusokkal. A kutyák agyának reakcióját az egyes hangokra az asszociációs tréning előtt és után is megvizsgálták az fMRI-készülékben, főként a jutalmazással kapcsolatos központokra, például a nucleus caudatusra fókuszálva.

Azt találták, hogy a nucleus caudatus a tréning után mindkét hang esetében fokozottabb aktivitást mutatott, ám az agyi válasz a füstölt sonkával társított hangra volt igazán kiemelkedő.

A korábbi kutatások főként a jutalmazás és annak elmaradása közötti különbségre fókuszáltak. A mi vizsgálatunk volt az első, ahol két különböző minőségű jutalomfalat agyi reprezentációjának különbségeit sikerült kimutatni. Ez rámutat, hogy a nucleus caudatus nem csupán a jutalmazás tényét képes feldolgozni, hanem különbséget tesz a jutalmak minősége között is

– idézi a közlemény Ujfalussy Dorottyát, a vizsgálat vezető kutatóját.

Nagyon izgalmas ‘látni’, hogy a kutyák hogyan reprezentálják a különböző ételeket az agyukban és ez milyen hatással van a motiváltságukra.

Nagyon érdekes pozitív korrelációt sikerült felfedeznünk a kutyák viselkedése és agyi válasza között. Az ok-okozati összefüggés azonban még mindig kérdéses, hiszen nem tudjuk, hogy az erősebb agyi reakció van a motiváltabb viselkedés hátterében vagy esetleg fordítva. Valószínű, hogy ez a hatás nem egyirányú

– mutat rá a közleményben Laura V. Cuaya, a tanulmány első szerzője.

Kapcsolódó
A puli, aki több mint egy kutya
A puli egy életrevaló fajta, vidám, tele energiával, aki lesi a gazdája minden gondolatát, átlag feletti intelligenciával, azt is lehet mondani, hogy egy igazi pszichológus.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik