A puli a kilenc magyar kutyafajta egyike és bár konkrét, történelmi bizonyítékok nincsenek, de minden feltételezés szerint egy olyan ősi fajtáról van szó, aki a magyarokkal együtt érkezhetett a Kárpát-medencébe.
Herman Ottó, magyar természetkutató, zoológus, szerint: a puli a legnevezetesebb terelő pásztoreb, nyilván a magyarok középázsiai őskutyája, faj szerint megvan ma is Tibetben, Lhassában, honnan az angolok utolsó sikeres benyomulásuk után elhozták. Erről az öreg pásztorok hite az, hogy már az ősök hozták magukkal.
Amerre a magyarok a népvándorlás idején haladtak, megtalálhatók a pulihoz hasonló fajták.
A tudós által is említett tibeti terrier és Lhassa apso minden bizonnyal a puli rokon fajtái, bár napjainkban sok, a sporttenyésztés hatására létrejött eltérő vonás található közöttük, az ősi bélyegek felfedezhetők.
A puli legközelebbi rokon fajtái, az őspuli alapon német és francia pásztorkutyákkal keresztezett, már a Kárpát-medencében kialakított másik két magyar pásztorkutya a pumi és a mudi. E két utóbbi fajta kialakítása e század elejére, s meghatározóan a sporttenyésztés hatására vezethető vissza.
Erről a fajtáról viccesen azt is szokták mondani a kutyatartók körében, hogy ez nem kutya, hanem puli. És bizony saját tapasztalataimból is alá tudom támasztani, hogy itt nem egy átlagos kutyáról van szó, olyan tulajdonságai és átlag feletti értelme van a mi pulinknak is, ami egyáltalán nem általános.
Egy igazán életrevaló fajta, vidám, tele energiával, aki lesi a gazdája minden gondolatát, azt is lehet mondani, hogy egy igazi pszichológus. Néha az az érzése az embernek, hogy már-már gondolkodik
– mesélt a pulik jelleméről a Magyar Puli Klub elnöke, Árminiczki János, aki maga is fehér pulikat tenyészt tanyáján és az intelligenciával kapcsolatban megosztott egy történetet is velünk.
Ölyves kutyánkkal történt az meg, hogy a feleségem nagytakarítást végzett. Hordta ki a függönyöket, szőnyegeket az udvarra és porolta le őket. Egyszer csak megjelent a pulink is, és hozta szájában a saját kis pokrócát, a fekhelyét, hogy az is kerüljön sorra
– emlékezett vissza a kedves történetre a tenyésztő, aki elmondta nekünk azt is, hogy Ölyves egy most 10 éves szuka, akivel az egész tenyésztés kezdődött és valójában már a pihenő éveket töltené, de egy utolsó, nem várt alommal azért még megajándékozta a családot: nemrég hozott világra három csodaszép kölyköt.
Az intelligenciával kapcsolatban e sorok íróját bizony Bogáncs nevű pulija is többször ejti ámulatba, hogy micsoda okos kis jószág ez a fajta.
Olyan szinten családbarát, hogy a família tagjait mind a nyája részének tekinti, és már néhány találkozás elég volt ahhoz, hogy ismerje a szűkebb és tágabb családot is. A felnőtt gyermeket, a szülők testvéreit vagy a nagyszülőket, ahol ugyanúgy kint alszik a lábtörlőn, ha meglátogatjuk őket, mint idehaza.
Amikor pedig együtt sétálunk és lemarad a család egyik része, a puli mindig visszarohan vakkant egyet, majd előre rohan, teljesen lázban ég, hogy összébb terelje a családot, nehogy elhagyjuk egymást. Gyakorlatilag non stop cikázik a sor eleje és vége között.
Legutóbb pedig a két macskánkat kezdte el mindig kergetni – pedig jó barátok –, mikor az autóbeállóban rófláltak. Majd egyszer, mikor épp beálltunk az autóval, és a macskák megint ott ültek, a kutya futott a motorhangot hallva, hogy elzavarja a veszélyes helyről őket, akkor esett le, hogy a beálló autótól védi a macskákat.
Ez bizony így igaz, a puli nagyon családbarát eb, mindent megtesz az emberért, a nyájáért, a gyerekekkel különösen jóban van. Egyébként szoktunk ösztönpróbákat tartani ahová a tenyésztők elhozzák a kutyákat, és felmérjük, hogy él-e még bennük az ősi terelőösztön, habár már nem munkakutyaként vannak tartva
– mesélte Árminiczki János elmondva, hogy ilyenkor egy karámban van több mint egy tucat birka, amit a gazda a kutyájával előszőr kívülről körbejár.
Megnézzük, hogyan viselkedik, érdeklődik-e, izgatott lesz-e, vakkant rájuk stb. Majd be is megy a birkák közé a gazdival a puli, és ott is figyeljük a viselkedését, a terelésre való hajlandóságot. És azt kell, hogy mondjam, hogy nagyjából 95-97 százalékos eredmény születik, szinte minden puliban ott van még az ősi ösztöne.
Arra a kérdésre, hogy lehet-e lakásban is tartani a pulit, hiszen egy örökmozgó pásztorkutyáról van szó Árminiczki János úgy felelt, hogy ez egy nagyon alkalmazkodó fajta. Természetesen ősidők óta a szabadban élt, de ma már nyugodtan lehet lakásban is tartani. Viszont a mozgásigényét ki kell elégíteni, sok és tartalmas sétával, játékkal a szabadban.
A puli ráadásul azoknak a leendő gazdiknak is ajánlott, akik szőrallergiától szenvednek, hiszen ez a fajta hipoallergén, mivel bár vedlik ez a kutyafajta is, de a szőrök bent maradnak a bundájában, a zsinórok, szalagok között.
A pulis csoportokban nagy vitaalap a nyírás témaköre is. Kell-e, lehet-e nyírni és mi van a szemével, tényleg rossz neki, ha levágjuk előle a szőrt?
A puli ékessége a különleges szőrzete, a kiállításra vitt kutyáimat magam sem nyírom. Bár régen, a pásztorember birkanyíráskor a puliját is megnyírta. De persze, aki szeretné, lenyírhatja nyáron és télre megvastagszik a bunda megint, de ahhoz, hogy újra hosszabb legyen a szőre, több időt kell várni
– emelte ki a puli klub elnöke, hozzátéve, hogy a szembe lógó szőröktől nem lát olyan jól, mint más eb, viszont a munkában sosem zavarja, mert futás közben az ellenszél elfújja a szeme elől a tincseket. A bunda pedig szigetel, épp úgy, ahogy a pásztor subája, így télen a hidegtől, nyáron a hőségtől véd.
A felnőttkori nemezek, zsinórok és szalagok kialakulásáig több változáson megy át a puli szőrzete, ami durvább felszőrökből és finomabb pehelyszálakból áll. A kétféle szőr aránya határozza meg a bunda jellegét. Amennyiben a felszőr aránya jelentősen meghaladja a pehelyszálakét, akkor a szőrköntös nyitott szerkezetet mutat. A kívánatosnál több pehelyszál pedig túlságosan lágy szerkezetű, nemezesedő, nehezen kezelhető szőrzetet eredményez. A kétféle szőr genetikailag meghatározott helyes aránya alakítja ki a könnyen ápolható, esztétikus megjelenésű szalagos vagy zsinóros formát.
Érdeklődtünk a puli népszerűsége felől is, de a puli klub elnöke nem mondott jó híreket.
Sajnos összességében minden magyar fajtára jellemző, hogy manapság kissé háttérbe szorult, mert divatba jöttek a kistestű kutyák, a terrierek, buldogok például. Akár sok százezer forintot is fizetnek egy-egy példányért, akik ráadásul a túltenyésztettségük miatt gyakran allergiás, légzési, ízületi problémákkal küzdenek.
A Magyar Puli Klub igyekszik mindent megtenni a fajta népszerűsítése érdekében, szerveznek bemutatókat, különböző programokat, de ennél többre lenne szükség, minél több fórumon kellene megjelenni nemcsak a puli, de a többi magyar kutyafajtával is.
