Jane Goodall világhírű környezetvédő, főemlőskutató 1934. április 3-án született Londonban.
Már kisgyermekkorában nagyon érdeklődött az állatok iránt. Második születésnapjára egy élethű játékcsimpánzt kapott ajándékba – melyet máig őriz –, amit a Londoni Állatkertben született csimpánzkölyök után Jubilee-nek neveztek el. Goodall később úgy nyilatkozott, ez indította el rajongását és szeretetét az állatok iránt.
Jane számtalan könyvet olvasott a vadonban élő állatokról és arról álmodozott, hogy egyszer úgy fog élni, mint Tarzan, vagy az állatok gyógyításával foglalkozó Dr. Dolittle.
Érettségi vizsgáját követően elvégzett egy titkárnői tanfolyamot, és 1957–58-ban Kenyában egy emberszabású majmokat kutató csoport titkárnője lett. Alapvetően innen számítható a főemlősök életének megfigyelésében a mai napig tartó munkája.
A Gombe Nemzeti Park erdőkkel borított és mély völgyekkel szabdalt hegyvidékén aligha gondolta, hogy kutatásainak megállapításai egyszer végleg átírják az emberek és állatok közti viszonyról alkotott képet, s az általa elindított projekt folytatódik a 21. században is.
A kezdetekben a csimpánzok azonnal elmenekültek, ha meglátták Goodallt, ő azonban kitartott. Bár csupán távolabbról, látcsővel figyelte az állatokat, végül a csimpánzok egyre közelebb engedték magukhoz.
A vadont járva egy alkalommal azt tapasztalta, amint egy csimpánz ágakat gallyazott le, hogy segítségükkel termeszeket halásszon ki egy termeszvárból. A tudósok addig úgy vélték, hogy kizárólag az emberek képesek szerszámokat készíteni és használni, Goodall felfedezése azonban megcáfolta ezt a feltételezést.
Mostantól újra kell definiálnuk a szerszám, vagy az ember fogalmát, vagy el kell fogadnunk a csimpánzokat emberekként
– mondta akkor Dr. Loouis Leakey természettudós.
Goodall 1961-ben Ph.D. kezdte meg tanulmányait a Cambridge-i Egyetemen, s egyike volt azon keveseknek, akik előzetes egyetemi tanulmányok nélkül doktorálhattak. 1966-ban etnológiából szerezte meg doktori, Ph.D. címét.
A Gombe Nemzeti Parkban töltött évei során Goodall azt is megfigyelte, hogy a csimpánzok folyami disznókat és más állatokat vadásznak le és esznek meg, ez pedig felülírta a csimpánzokról szőtt azon teóriát, mely szerint ezek a főemlősök elsősorban vegetáriánusok, valamint gyümölcsevők és csupán néha fogyasztanak rovarokat, vagy kisebb rágcsálókat.
A főemlőskutató visszautasította az állatok megjelölésére vonatkozó tudományos meggyőződést, s számok helyett neveket adott a Gombe-i csimpánzoknak. Kitartott megfigyeléseinek érvényessége mellett, melyek szerint az emberszabású majmok egyedenként eltérő egyéniséggel, gondolatokkal és érzelmekkel bírnak.
1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelme érdekében. Az azóta eltelt idő alatt a világ számos országában alakult Jane Goodall Intézet – Magyarországon 2006 óta működik –, a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában.
1991-ben fiatal aktivistákkal megalapította a Roots & Shoots (Rügyek és Gyökerek) programot, amellyel kifejezetten a fiatalabb generációkhoz szól, és ösztönzi őket a környezetvédelemre és a fenntartható életmódra.
A világhírű főemlőskutatót a világ több egyeteme dísztoktorrá választotta, és számos elismerésben, díjban részesült.
Jane Goodall az elmúlt években nagyon sokat utazott, hogy iskolás gyermekeket látogasson meg és előadásokat tartson a csimpánzokat veszélyeztető fenyegetettségekről, valamint más környezeti válságokról. A környezetvédelem nagyasszonya hiszi és reméli, hogy az emberiség képes megoldani azokat a problémákat, melyeket saját maga idézett elő.
Az általa elképzelt világ olyan lenne, ahol mindenki a természettel és egymással összhangban élne. Egy világ gyűlölet és keserűség nélkül. Ahol a szeretet és az együttérzés a legfontosabb elemek, és ahol mindenki megértené, hogy az állatoknak ugyanúgy vannak érzései, jogai, mint nekünk.
