Két évtized alatt megduplázódott a vadbalesetek száma

A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet Vadbiológia és Vadgazdálkodási Tanszék és Országos Vadgazdálkodási Adattárának munkatársát kerestük fel, hogy érdeklődjünk, hogyan változott, alakult az elmúlt évtizedekben a vadbalesetek száma.

Prof. Csányi Sándor, tanszékvezető segítségével kaptunk egy kimutatást a vadelhullásokról, melyből kiolvasható az összesített és a nagyvadak fajtáira vonatkozóan is, hogyan alakult az évek során a vadbalestek mennyisége.

A nagyvadakról készült a statisztika és 1999-tól 2022-ig vannak feldolgozott adatok, a legfrisseb kimutatás szerint 7405 őz, szarvas, muflon, vaddisznó hal meg az országutakon. Két évtized alatt több mint kétszeresére növekedett az elütött vadak száma.

Az 1999-es évben összesen 3191 regisztrált vadelhullás történt közúti balesett miatt, ez a szám 2022-ben már 7405-re emelkedett. Az elütött vadak 78,3 százaléka őz, összesen 5799 állat. A legfrissebb adatok szerint a második leggyakoribb elgázolt nagyvad 905 (12,2 %) darabbal a gímszarvas, őt követi a vaddisznó 409 (5,5%) egyeddel, a dámszarvasból 279 (3,8%) állatt pusztult el az országutakon, míg muflonból a legkevesebb: 13 (0,2%) példány.

Érdekesség, hogy a legtöbb vaddisznót, 671 állatot 2012-ben ütötték el az autósok,  ez az egyetlen faj, ahol a gázolások száma 2007 óta hullámzóan változik és a rekordévhez képest 2022-re 262 egyeddel csökkent.

Azt természetesen laikusként nem lehet megállapítani, hogy az elgázolt nagyvadak száma miért emelkedett két évtized alatt több mint a duplájára. Erre talán a közlekedési, vadgazdálkodási szakma összevont kutatása adhatna biztos választ. Az mindenesetre feltételezhető, hogy a gépjárművek számának a növekedése hatással van a vadgázolások emelkedésével is. Itt a kérdés a mérték lehet.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2000-ben 2 364 706 gépjármű volt forgalomba Magyarországon, 2022-ben pedig már 4 094 129 darab. Az arányokat nézve jelentősen emelkedett a járművek száma is, de kisebb mértékben, mint a vadgázolásoké. Viszont arra nem találunk adatokat, hogy az autóval megtett kilométerek, az országutakon töltött idő mennyivel nőtt meg, de feltételezhető, hogy ma már többet is használják az autóikat a tulajdonosok, mint két évtizeddel ezelőtt.

Érdekes lehet e témakörben megvizsgálni az autóvezetési morál kérdéskörét is, vajon mennyire lettünk két évtized alatt szabálykövetőbbek, illetve azok lettünk-e egyáltalán vagy éppen ellenkező irányban mozdult el a magyarok hozzáállása a KRESZ-hez?

Beszédes a 24.hu által közzétett adat, miszerint 2023-ban minden eddiginél több gyorshajtót kaptak el a rendőrök, összesen 701 169 szabálysértőt. Ez a szám 2019-ben 687 501 volt. Négy év alatt 13 668-cal emelkedett a gyorshajtásért megbüntetettek száma.

Igaz, hogy sok vadbaleset elkerülhetetlen, mert a féktávon belül ugrik ki az állat, de vannak olyan helyzetek is, amikor a szabályosan, körültekintően vezető sofőr meg tudja előzni a balesetet. A szakemberek ajánlása szerint az állatok életritmusát, az évszakok változását és a vadveszélyt jelző táblákat figyelembe véve kell kiigazítani a vezetési körülményeinket is.

A csökkentett látási viszonyoknál, az esti órákban, az őzek, szarvasok fő táplálkozási, párzási időszakában bizony érdemes csökkenteni a sebességet és az országúton megengedett 90 km/h helyett lassabban menni. Nem szégyen az, ha sűrű bozóttal, fákkal szegélyezett országutakon este nem hajtjuk maximumon az autónkat. E sorok írója még egy kicsit közelebb is húzódik a sávelválasztó vonalhoz és az út mindkét oldalát folyamatosan figyeli. Ha pedig csillogó szempárt vélek felfedezni a növények között, már lassítok is. Többször sikerült megállnom így az úton átszaladó őzek előtt.

Az állatok életritmusával kapcsolatban Kasuba András, Országos Vadászkamara Jász-Nagykun Szolnok vármegyei Területi Szervezetének titkára mesélt a Szoljonnnak elmondva azt, hogy az őzek télen például tíz, húsz fős csoportokban is lehetnek, ha egy kiugrik közülük, számos további követheti. Július vége, augusztus eleje a párzási időszak, ilyenkor is gyakori a jelenlétük. A márciusi-áprilisi hónapokban pedig a bakok territóriumfoglalása zajlik, az egymást üldöző egyedek nem figyelik, hogy a zöldben futnak-e épp vagy közúton.

És mit tehetünk, ha minden óvatosságunk ellenére megtörtént a baleset? Az első lépés a rendőrség értesítése, a kiérkező kollégák pedig felveszik a kapcsolatot az érintett vadászatra jogosult szervezettel.

Azt pedig itt érdemes megjegyeznünk, hogy a vadgázolásokra vonatkozó törvényt 2023-ban módosították. Az új rendelkezés pedig lényegében kimondja azt, hogy csak akkor lehet felelősége a vadásztársaságnak, ha a vad bizonyíthatóan azért került az útra, mert vadászat miatt űzték éppen. Minden más esetben az autósé a felelősség.

A biztosítóknál lehet kötni külön biztosítást vadbalesetekre is, de aki gyakran jár országutakon, erdők, mezők között, érdemes ultrahangos vadriasztót beszereznie. Készült egy új magyar fejlesztésű eszköz is a közelmúltban, ami nagy hatékonysággal működik.

Kapcsolódó

Fékezzünk vagy ne fékezzünk, ha vadat látunk az úton?

Sötétben 90 km/óra alatti sebességgel haladva kerülhetjük el az ütközést.