Sikeres küszvágó csér élőhelyfejlesztésről írt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.
Korábban a Sokszínű vidék már írt egy hasonló céllal telepített építményről, a küszvágó csérek számára épített mesterséges szigetet egy szolnoki madarász, Hajdú Tamás készítette. A kamerával ellátott, úszó sziget is a nemzeti parkkal közös projektben valósult meg.
A folyamatosan változó vízszint, a hullámzás és a növekvő vízi turizmus is szempont a küszvágó csérek számára készített úszó fészkek kihelyezésénél.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1365" width="2048" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A természetvédők több év tapasztalata alapján jutottak el a tavon az eddigi legpraktikusabb mesterséges fészekszigetekig, melyekkel jelentős mértékben segítheti a faj szaporodását.
A küszvágó csér (Sterna hirundo) az egyetlen hazánkban rendszeresen költő csérféle. Nevét az egyik legfontosabb táplálékáról, a szélhajtó küszről kapta. A madár halakra, vízirovarokra és azok lárváira vadászik, de néha a sáskákat is elfogyasztja. A küszvágó csér hosszú távú vonuló, a telet Afrikában tölti. Költési időben a vízszint emelkedése veszélyt jelenthet a fészekaljra.
A küszvágó csér Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 forint.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
