Szent István király és Imre herceg számos szállal kötődik Bakonyhoz is. Most a király kortársának elhantolt maradványát találták meg Bodajk kálváriáján, pontosabban a közelmúltban régészeti feltárás során előkerült csontokból származó minta alapján sikerült a csontváz korát meghatározni – írta meg a Veol.
A bodajki kálvárián egy beruházás földmunkái közben váratlanul kerültek elő emberi csontvázak. A régészek szerint a leletek templom körüli középkori temető képét mutatják.
A Szent István Király Múzeum finanszírozásával lehetőség nyílt néhány régészeti feltárásból származó minta radiokarbon kormeghatározására a debreceni Isotoptech Zrt. laboratóriumában és ezek kötött volt a bodajki lelet is.
A múzeum azt írta Facebook-oldalán, hogy az eredmény minden várakozást felülmúlt: a vizsgált személy 95,4%-os valószínűséggel 994 és 1028 között hunyt el, tehát Szent István király kortársaként élt.
Wilibald kapucínus atya a 17. század végén jegyezte le azt a néphagyományt, miszerint Szent István Király kápolnát alapított Bodajkon, ahová Imre herceggel csónakkal jártak ki imádkozni. A templom körüli temető részeként értelmezhető sírok elhelyezkedése alapján a népi emlékezetben megőrzött Szent István-i kápolnának (talán inkább egy kis plébániatemplomnak) a Kálvária-dombon kellett állnia, függetlenül attól, hogy nyomait (még) nem ismerjük
– olvasható a posztban.
További radiokarbon vizsgálatok és az embertani anyag tudományos feldolgozása nyújthat majd még pontosabb információkat erről a különleges kora Árpád-kori temetkezési helyről.
A régészek szerint azt már mindenesetre most kijelenthetjük, hogy a természettudományos adat igazolhatja az ezeréves bodajki hagyomány valóságát a Szent István király korabeli bodajki kápolna (templom) építéséről.
Mezőberényben egy bronzkori kardot találtak tavaly, a Tisza-tónál pedig egy honfoglalás kori fokost és megtaláltak a régészek Csongrád várát is.
