Egy új magyar szőlőfajta letaszíthatja trónjáról az Irsai Olivért – írta az Agrárszektor.
A fenntartható fejlődésről, a klímaváltozás hatásairól, valamint a jövő szőlőültetvényeinek lehetőségeiről kérdezték Madaras Zoltánt, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnökét.
A klímaváltozás következtében egyre nagyobb kihívást jelent a szőlőültetvények védelme a kórokozókkal és kártevőkkel szemben, amely rengeteg anyagi ráfordítást és egyszer-használatot igényel a hagyományos szőlőfajtáknál. Az új, rezisztens szőlőfajták nagy biztonsággal termelhetők, így új alternatíva született a nemzetközi szőlő és bor ágazat számára.
Ezek a fajták a genetikai nemesítés eredményeként képesek ellenállni a leggyakoribb szőlőbetegségeknek, különösen a peronoszpórának és a lisztharmatnak, amelyek a legnagyobb veszteségeket okozzák világszerte. A rezisztens fajták alkalmazása csökkenti a termesztés költségeit, miközben jelentősen mérsékeli a környezeti terhelést, hiszen kevesebb növényvédő szer kijuttatására van szükség. Emellett a rezisztens szőlőfajták stratégiai lehetőséget is kínálnak a klímaváltozással szembeni alkalmazkodásra.
Értékes fajtákat nemesítenek
Több mint 1600 szőlőfajtát őriznek a pécsi kutatóintézetben és minden egyes fajtából tíz tőkét telepítenek, hogy hosszú távon vizsgálhassák azok tulajdonságait, viselkedését a különböző környezeti tényezők hatására. Minden adatot digitálisan rögzítenek, ami megbízható adatbázist biztosít a kutatásokhoz, és a jövő generációi számára is elérhetővé teszi a megfigyeléseket.
Az intézet fő feladata a nemesítés, és az elmúlt negyven év során ez a tevékenység egyre inkább a rezisztens szőlőfajták irányába tolódott. Olyan szőlőfajtákat nemesítünk egy 15-20 éves folyamat részeként, amelyek ellenállnak az alapvető betegségeknek, mint a peronoszpóra és a lisztharmat. Ez kiemelt jelentőségűvé vált az Európai Unió növényvédelmi szabályozásainak szigorodása miatt is, hiszen a kémiai védekezés lehetőségei szűkülnek, miközben a termelőknek biztonságos és fenntartható megoldásokra van szükségük
– mondta a portálnak Madaras Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnöke.
Küzdelem az aszály ellen
A klímaváltozás drámai módon felgyorsította azokat a folyamatokat, amelyekkel korábban, néhány éve még nem kellett számolniuk a szőlészeteknek. Hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékkal, hosszabb aszályos időszakokkal és kiszámíthatatlan, szélsőséges időjárási körülményekkel kell megküzdeni, és ezek a kihívások komoly hatással vannak a szőlőfajtákra is.
A kutatóintézet egy mintakertben csemege- és borszőlőfajtákat is nevelnek, ahol különböző vízellátási körülmények között tudják vizsgálni a fajták reakcióit. Gyakorlati tanácsokkal is ellátják a termelőket és támogatják őket a fajtaválasztásban a klímaváltozás jelentette kihívások közepette.
A Varga Pincészettel közösen egy piacvezérelt kutatás-fejlesztés során olyan szőlőfajtákat nemesítettek, amelyek ellenállnak a legjellemzőbb gombabetegségeknek, és amelyekből magas hozzáadott értékkel rendelkező borászati termékeket tudnak létrehozni.
A pincészet úttörő szerepet játszott ebben a munkában, hiszen a Balaton közvetlen közelében gazdálkodnak, ami érzékeny, kiemelt vízbázis védelme alatt álló terület, és kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a tevékenységük ne veszélyeztesse a tó ökológiai egyensúlyát. A közös munkánk egyik legnagyobb eredménye, hogy a rezisztens pécsi szőlőfajtáknak köszönhetően a hagyományos nyolc permetezés helyett a növényvédelmi beavatkozás mindössze kétszer szükséges, ami pedig a környezetvédelem, de az ökológiai lábnyom csökkentése szempontjából is kiemelkedően fontos lépés
– hangsúlyozta az elnök, aki szerint az új bortermékek magas hozzáadott értéket képviselnek.
Innovatív szőlőfajták
A pécsi kutatóintézet által nemesített Jázmin szőlőfajta kiemelkedő eredményeket ért el. A szakemberek szerint illatos, játékos borokat ad, ami méltó utódja lehet az Irsai Olivérnek. Korai érésű fajta, ami azt is lehetővé teszi, hogy a szüret időpontjai ne csússzanak össze más fajtákkal, így a borászok gyorsabban tudják piacra vinni a termékeiket. A fajták mellett a borászati eljárásokat is fejlesztik, hogy prémium minőségű borokat állíthassanak elő.
Az innovatív szőlőfajtákból készült borok hazai és nemzetközi szinten is figyelemre méltó fejlesztések. A kifejlesztett új borok között szerepelt:
az Irsai Olivér – Jázmin házasítás,
a Jázmin önálló fehérbor,
a Pinot Regina – Pinot noir rozé,
a Pinot Regina rozé,
és a Merlin – Merlot vörösbor.
A nemzetközi borpiac is egyre nyitottabb az ilyen innovatív fajták felé, különösen mivel sok új rezisztens szőlőfajta kiváló borászati tulajdonságokkal bír, és alkalmas minőségi borok készítésére.
Ahogy korábban írtuk, a Kanári-szigetek egyikén a vulkáni üledékeinek mélyedéseiben szőlőültetvények sora található, ahol mennyeien édes, kiváló fehér bort termelnek. Egy Balaton-felvidéki borász a napokban az egyik legjobb dűlőjéről az összes szőlőjét kivágta. Egy balatonfüredi borász szüretelni indult de hűlt helyét találta az összes szőlőnek.
