Nem csalás nem ámítás, a Kanári-szigetek egyikén, Lanzarote-on a vulkáni üledékeinek mélyedéseiben szőlőültetvények sora található, ráadásul úgy hírlik, mennyeien édes, kiváló fehér bort termelnek ezen a száraz, kopár, fekete hamuval borított tájon.
De hogyan lehetséges ez?
Lanzarote a Kanári-szigetek közül a legkeletebbre fekszik, a sziget 846 négyzetkilométer nagyságú. A Kanári-szigetek közül a legkevésbé csapadékos, ami meg is látszik a tájon. Pálmafákat, virágos réteket ne is keressünk, helyette szikár, vulkáni eredetű táj-jellegzetességekben gyönyörködhetünk.
A sziget híres szőlőültetvényei a 18. század közepétől léteznek. A szőlőművelés titka a ‘geriában’, azaz a vulkáni kavics természetes rétegeibe ásott kúp alakú lyukban keresendő. Ennek a közepébe ültetik a szőlőtőkéket. A luk szélére félhold alakban sziklákat tesznek, így óvják a szőlőt a szél ellen.
A kis kráterekben termesztenek még gyümölcsfákat, többek közt fügét, de kétség kívül a szőlő a legnépszerűbb terményük.
A szőlőt soha nem öntözik
Az eső sem gyakori errefelé, de ezekben a mélyedésekben a melegebb vulkáni talaj miatt lecsapódik annyi pára a levegőből, hogy ez biztosítja a szőlő vízigényét. Munkaigényes gazdálkodási módnak tűnik mindez, de generációk óta művelik így a szőlőt.
A területen számos pincészet működik, ahol nemzetközi díjnyertes borokat készítenek, közülük is a leghíresebb a Malvasia.
Az UNESCO Lanzarote szigetét bioszféra-rezervátummá nyilvánította
Lanzaroteban még az is szimpatikus, hogy nem akar tömegturizmust, erőltetett beruházásokat és tömegnyomort. Nincs is.
A turistákat környezetbarátabb kínálattal, zöld-turizmussal csalogatják, holott ez a sziget az Atlanti-óceán legkevésbé zöldellő vidéke, ahol ne is álmodozzunk aranysárga tengerpartról, itt még a parti homok is többnyire sötét.
Cserébe ideális körülmények vannak a sportoláshoz, a biciklizéshez, a futáshoz és az úszáshoz. A hőmérséklet sosem megy 18 fok alá, de nem sokkal 24-25 fok fölé sem. A világon nem sok helyen van ilyen időjárás.
Kiemelt kép: Europress/AFP
