A Kis-Küküllő sótartalma szerdán 36 800 mikrosiemens per centiméter (μS/cm) volt, ami becslések szerint 18–26 gramm oldott sót jelent literenként – összevethető, sőt helyenként nagyobb, mint a tengervíz sótartalma, írja a Transtelex.
Ennek a következménye az, hogy halak százai pusztulnak el Parajd alatt, több védett faj is érintett. A biológiai sokféleség összeomlása megkezdődött.
Fülöp Tihamér ökológus a lap megkeresésére elmondta, a jelenlegi állapot a 2000-es ciánszennyezésre emlékeztet, amely akkor a Szamost és a Tiszát tarolta le. A sóval teli víztömeg most végigfut a Kis-Küküllőn, és eléri a Nagy-Küküllőt, végül a Marost is, komoly ökológiai és mezőgazdasági károkat okozva.
A Kis-Küküllő élővilágát most súlyosan veszélyezteti a sószennyezés, különösen az olyan őshonos halfajok, mint a rózsás márna (Barbus barbus), botos kölönte (Cottus gobio), fürge cselle (Phoxinus phoxinus), pénzes pér (Thymallus thymallus) és sebes pisztráng (Salmo trutta).
A legaggasztóbb hatás, hogy a só beszivárog a talajba is, így a talajvíz szennyeződésével a zöldségtermesztés is veszélybe kerül, ami a térségben számos család megélhetésének alapja – magyarázta a Transtelexnek Fülöp Tihamér.
Hartel Tibor, a BBTE oktatója is posztolt a katasztrófáról, miután a Kis-Küküllőn tömeges halpusztulást dokumentáltak. A folyó Parajd alatti szakaszán halak vergődnek, ugrálnak, vagy már elpusztult állapotban sodródnak, írta.
Ez nemcsak egy ökológiai katasztrófa, hanem a természetvédelem intézményi csődje
– fogalmazott.
A katasztrófa újabb állomásáról alábbi galériánkban találsz elkeserítő fotókat.
