Mozaik

Rendkívüli állapotot hirdethetnek ki Parajdon

MTI/Veres Nándor
MTI/Veres Nándor
Felszólították a vezetékes vizet a Kis-Küküllő folyóból nyerő települések lakosságát, hogy tároljanak vizet.

Jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma, miután Parajdon a Korond-patak elterelésével megbízott kivitelező munkához látott és elbontotta a külföldi szakértők javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátakat, közölte Biró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök.

A folyó magas sótartalma miatt Maros megyében ismét romlott a vezetékes víz minősége.

A kritikus helyzetről szerdán késő este közösségi oldalán beszámolva Biró Barna Botond úgy fogalmazott, hogy az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által megbízott kivitelező beavatkozása odavezetett, hogy “innen, Parajdról mérgezzük a Kis-Küküllő vizét”.

A külföldi szakemberek javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátaknak épp az volt a célja, hogy kevesebb édesvíz jusson be a bányába, majd onnan, immár sós vízként a Kis-Küküllőbe. A vízhozamcsökkentő gátak emelése után mért értékek a víz sótartalmának csökkenését mutatták, majd a kivitelező beavatkozása után a korábbinak tízszeresére emelkedtek. Ehhez hozzájárult az is, hogy cég a patakot a munkálatok ideje alatt olyan helyre terelte, ahol a meder nem volt szigetelve

– hangsúlyozta a tanácselnök.

A kialakult helyzet miatt szerdán késő este összeült a Maros megyei katasztrófavédelmi bizottság, és elrendelte, hogy a bözödújfalusi víztárolóból kiengedett vízzel hígítsák a Kis-Küküllő vízét.

Felszólították a vezetékes vizet a folyóból nyerő települések lakosságát, hogy tároljanak vizet, mert fennáll a veszély, hogy teljesen le kell állítani a gyulakutai és a dicsőszentmártoni víztisztító állomásokat a magas sótartalom miatt, hogy a só ne tegyen kárt a berendezésekben.

A 16 Maros megyei településen június elején vált ihatatlanná a vezetékes víz. Szerdára az állatok itatására alkalmasnak nyilvánították, amit este végül visszavontak.

Közölték, hogy csütörtöktől az állatok itatásához is szállítanak vizet a falvakba. Biró Barna Botond videóüzenetében úgy fogalmazott, “nem tudunk így haladni”, és a feladatkörök tisztázását kérte a parajdi bányakatasztrófa kezelésében.

Továbbá – a sóipari társaság és a vízügyi hatóság vezetőire utalva – kifogásolta, hogy azoknak kell a helyzetből való kiutat megtalálni, “akik felelősek a katasztrófának a kialakulásában, akik a problémát okozták”.

A tanácselnök három lehetőséget lát a parajdi helyzet megfelelő kezelésére:

  • ezek egyike a munkálatokban érintett sóipari társaság és vízügyi hatóság vezetőinek menesztése és új vezetők kinevezése,
  • a második: tárcaközi bizottság létrehozása, melyet kormányhatározattal döntési joggal ruháznak fel,
  • a harmadik: rendkívüli állapot kihirdetése Parajdon, amikor katonai hatáskörökkel összpontosítják a felelősséget egyetlen helyre.

Úgy fogalmazott, “nagyon szomorú és dühös”, mivel azt látja, hogy nincs előrehaladás.

Úgy vagyunk, mint Kőműves Kelemen: amit egyik nap megoldanak, azt mások másik nap lerombolják

– mondta Biró Barna Botond.

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ. (MTI)

Mint ismert, a heves esőzések következtében május 27-én a Korond-patak áradása miatt megnyílt a föld, elesett a híres parajdi sóbánya. A katasztrófa helyszínén döbbenetes fotókon láthattuk a pusztítást, napokkal később 16 településen vált ihatatlanná a vezetékes víz a parajdi katasztrófa miatt.

Kapcsolódó
Parajdi katasztrófa: az egész élővilág elpusztulhat a vizekben
Ökológiai katasztrófával is fenyeget a vizek megnövekedett sótartalma.
Olvasói sztorik