Jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma, miután Parajdon a Korond-patak elterelésével megbízott kivitelező munkához látott és elbontotta a külföldi szakértők javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátakat, közölte Biró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök.
A kritikus helyzetről szerdán késő este közösségi oldalán beszámolva Biró Barna Botond úgy fogalmazott, hogy az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által megbízott kivitelező beavatkozása odavezetett, hogy “innen, Parajdról mérgezzük a Kis-Küküllő vizét”.
A külföldi szakemberek javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátaknak épp az volt a célja, hogy kevesebb édesvíz jusson be a bányába, majd onnan, immár sós vízként a Kis-Küküllőbe. A vízhozamcsökkentő gátak emelése után mért értékek a víz sótartalmának csökkenését mutatták, majd a kivitelező beavatkozása után a korábbinak tízszeresére emelkedtek. Ehhez hozzájárult az is, hogy cég a patakot a munkálatok ideje alatt olyan helyre terelte, ahol a meder nem volt szigetelve
– hangsúlyozta a tanácselnök.
A kialakult helyzet miatt szerdán késő este összeült a Maros megyei katasztrófavédelmi bizottság, és elrendelte, hogy a bözödújfalusi víztárolóból kiengedett vízzel hígítsák a Kis-Küküllő vízét.
Felszólították a vezetékes vizet a folyóból nyerő települések lakosságát, hogy tároljanak vizet, mert fennáll a veszély, hogy teljesen le kell állítani a gyulakutai és a dicsőszentmártoni víztisztító állomásokat a magas sótartalom miatt, hogy a só ne tegyen kárt a berendezésekben.
Közölték, hogy csütörtöktől az állatok itatásához is szállítanak vizet a falvakba. Biró Barna Botond videóüzenetében úgy fogalmazott, “nem tudunk így haladni”, és a feladatkörök tisztázását kérte a parajdi bányakatasztrófa kezelésében.
Továbbá – a sóipari társaság és a vízügyi hatóság vezetőire utalva – kifogásolta, hogy azoknak kell a helyzetből való kiutat megtalálni, “akik felelősek a katasztrófának a kialakulásában, akik a problémát okozták”.
- ezek egyike a munkálatokban érintett sóipari társaság és vízügyi hatóság vezetőinek menesztése és új vezetők kinevezése,
- a második: tárcaközi bizottság létrehozása, melyet kormányhatározattal döntési joggal ruháznak fel,
- a harmadik: rendkívüli állapot kihirdetése Parajdon, amikor katonai hatáskörökkel összpontosítják a felelősséget egyetlen helyre.
Úgy fogalmazott, “nagyon szomorú és dühös”, mivel azt látja, hogy nincs előrehaladás.
Úgy vagyunk, mint Kőműves Kelemen: amit egyik nap megoldanak, azt mások másik nap lerombolják
– mondta Biró Barna Botond.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ. (MTI)
Mint ismert, a heves esőzések következtében május 27-én a Korond-patak áradása miatt megnyílt a föld, elesett a híres parajdi sóbánya. A katasztrófa helyszínén döbbenetes fotókon láthattuk a pusztítást, napokkal később 16 településen vált ihatatlanná a vezetékes víz a parajdi katasztrófa miatt.