Eredetileg Észak- és Közép-Amerikában őshonos, Európába az 1930-as években telepítették be, elsőként Németországba, főként prémhasznosítási és vadgazdálkodási céllal – írta meg közösségi oldalán a Szegedi Vadaspark.
A mosómedve mancsában tízszer annyi érzékelő pont található, mint az ember tenyerében, ami vízben még érzékenyebbé válik. Jellegzetes „mosó” mozdulatait azért végzi, hogy tapintással felderítse a megszerzett táplálék tulajdonságait.
A szökések és szándékos szabadon engedések következtében gyorsan terjedni kezdett, ma már Európa 27 országában észlelték vadon. Magyarországon a 80-as években jelent meg, napjainkra már stabil hazai állománya van. Bár az interneten nagy népszerűségnek örvend, hiszen jól alkalmazkodik a különböző élőhelyekhez és az ember közelségéhez, lakott területeken gyakran kutat élelem után szeméttárolókban, ami internetes videók tömegének ad témát.
Emiatt Magyarországon 2010 óta nem tartható magánszemélyeknek. 2016 óta pedig az Európai Unió inváziós fajok listáján szerepel, vagyis tilos a tartása és kereskedelme magánszemélyeknek, csak állatkertekben tarthatók szigorú feltételekkel.
A szegedi mosómedvéket a Pest megyei Ócsa környékén fogták be vadon a természetvédelmi szakemberek, majd a Vadaspark fogadta be állatokat.
Megírtuk azt is, hogy kilőttek egy mosómedvét Hajdúnánásnál. És mosómedvéket rögzített a vadkamera egy Budapest környéki erdőben. De készült videó arról is, ahogy egy mosómedve próbálja elkapni a hópelyheket.
