A huncutsága annyi volt, hogy csak az alakja volt barackforma, nem pedig az íze. Egy gramm gyümölcs sincs benne, viszont ezzel az apró, teasüteménynek is kiváló édességgel könnyen meg lehet tréfálni a figyelmetlen kóstolókat. A gyerekkorom ünnepi desszertje volt, vidéken még a kilencvenes években sem tartottak falusi lagzit nélküle: például Zalában, de úgy mesélik Szabolcsban is, ott figyeltek a huncut kis sütibarackok minden ünnepi tálcán.
Nagymamám 70-80 éves receptes füzetének egyik megsárgult oldalán találtam meg az eredeti “Barack” receptet, a Zala kocka és a Mézes zserbó társaságában -.
Barack-forma tészta:
- 30 dkg porcukor
- 1 csipetnyi só
- 30 dkg zsír
- 2 tojás sárgáját fél óráig kevergetünk, 2 órán át pihenni hagyjuk
- Pihenés után 75 dkg lisztet, kis adag sütőport belegyúrunk.
Ha nagyon kemény, teszünk bele egy kis tejfölt. Gyúrjuk még, aztán kemény golyókat sodrunk belőle, amiket aztán tepsiben kisütünk. Kikaparjuk a sütik belsejét, azt krémmel töltjük.
A krém:
- 1/2 tej
- 15 dkg darált dió
- (2 dl rum és baracklekvár – ízlés szerint)
- 20 dkg cukrot és kakaót a gombócokból kiszedett morzsát tűzön összefőzzük, ezzel töltjük a tésztát.
- A töltelékkel összeragasztjuk a félgömböket.
Vérnarancs aromával a “barack” egyik felét megszínezzük, tojásfehérjében megforgatjuk, kristálycukorban meghempergetjük.
- 1-1 marcipánlevéllel díszítjük.
Kiemelt kép: Facebook/Orosházi főzőcske