Ma is homály fedi, honnan is ered a linzer, ez a baracklekvárral megbolondított tökéletes vendégváró teasütemény. Egyesek szerint egy bécsi cukrász találmánya, míg mások úgy vélik, a linzi asszonyok konyhájának büszkesége, miközben arról is olvasni, hogy a linzer hamisítatlan magyar finomság.
Egy közkeletű legenda szerint ugyanis az omlós sütemény neve nem Linz városának emlékét őrzi, hanem a budai várban 1827 óta működő Ruszwurm cukrászda találmánya. Az ott dolgozó Müller Antal cukrász új alkotását egy 1848-as főhadnagyról, Linzer Rudolfról nevezte el.
Amíg a vita eldől, érdemes kipróbálni az alábbi receptet, amely a nagyi régi receptes füzetéből való.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="3096" width="4128" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Hozzávalók
- 50 dkg rétesliszt
- 20 dkg margarin
- 20 dkg porcukor
- 1 kávéskanál sütőpor
- 1 csomag vaníliás cukor
- 2 db tojás
- 1 dl citromlé
- reszelt citromhéj
- 10 dkg sárgabaracklekvár (ízlés szerint)
A lisztet egy tálba tesszük, belemorzsoljuk a margarint. Hozzáadjuk a sütőport, a vaníliás cukrot, a porcukrot, majd a két egész tojást. Cseppnyi citromlével és reszelt citromhéjjal ízesítjük.
A tészta ragadós lesz, ezért két órán át a hűtőben kell pihentetni. A lisztezett deszkán a pihentetett tésztát kinyújtjuk, majd helyes kis virágformákat szaggatunk ki belőle. A tészta felének a közepét kör alakú szaggatóval kivesszük, ez lesz a süti teteje.
Sütőben 8-10 perc alatt kisütjük, majd lekvárral megtöltjük, és szépen összeillesztjük a virágforma sütiket. Egy nap állás után puhul meg , ha addig el nem fogy.
Gluténmentesen, rizsliszttel is egyszerűen elkészíthető. A fotón szereplő linzert is így sütöttük.
Jó étvágyat hozzá!
Kiemelt kép: Pais-H Szilvia