Magyar érték lett a Rákóczi-túrós

A hiedelmekkel ellentétben a süteménynek semmi köze II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez.
Kapcsolódó cikkek

A napokban a Hungarikum Bizottság kihirdette a legújabb hungarikumokat, és bejelntették a Magyar Értéktár új “tagjait” is, melyek közé a Rákóczi-túrós sütemény is bekerült.

Kapcsolódó
Hungarikum lett a dobostorta
Mostantól a Magyar Értéktár része a regölés, a magyar cifraszűr és a betyárköltészet is.

Ez a sütemény minden ellenkező hiedelemmel szemben sohasem volt a híres fejedelem kedvence, nincs is semmi köze a történelmi eseményekhez.

Az édesség névadója Rákóczi János cukrászmester és mesterszakács, aki 1912-től különböző pesti éttermekben és konyhákon volt szakácstanuló, majd rövid ideig dolgozott Párizsban, hazatérve pedig neves éttermek – például a lillafüredi Palotaszálló és a Gellért Hotel – vezetője volt.

Rákóczi Jánosnak – akinek több szakácskönyve is megjelent – négy aranyérmet nyert Bécsben, Frankfurtban és Berlinben szakácsolimpiákon, és számos szakmai díjat kapott.

Az általa kitalált túrós desszert receptje 1937-ben jelent meg először a Magyar Szakács nevű, szakácsoknak szóló szaklapban.

A szakma nagy öregjei úgy emlékeztek vissza, hogy már a 30-as években is sütötték ezt a süteményt Rákóczi túrós lepény néven.

A sütemény receptje az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon vált ismertté és népszerűvé, több háztartás kedvencévé.

A sütemény alapja egy jól nyújtható omlós lap, amelyre citromhéjjal, vaníliával és mazsolával ízesített túrókrém kerül. Tetejét könnyű, cukros tojásfehérje fedi, baracklekvárral díszítik.

A Rákóczi-túrós receptjét a Nosalty oldalon találtuk.

Hozzávalók

Az omlós tésztához

A túrótöltelékhez

A tetejére

Elkészítése

  1. A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, majd fóliába csomagolva, hűtőszekrénybe helyezzük egy fél órára.
  2. A mazsolát kiválogatjuk, megmossuk, és leszárítjuk. A zsemléket meghámozzuk, majd belüket fél cm-es kockákra daraboljuk.
  3. A hűtőszekrényben hűtött és pihentetett tésztát lisztezett munkaasztalon 0,5 cm vastagra nyújtjuk. Majdtepsibe terítjük, és villával sűrűn megszurkáljuk.
  4. Ezután 180 fokos előmelegített sütőben félig készre sütjük, kb.10 perc alatt.
  5. A tésztalapot kissé kihűtjük, majd elkészítjük a tölteléket.
  6. A tojássárgáját habosra keverjük a cukorral, 2 tojás habját (figyelem, nem 3!) külön felverjük.
  7. A tojásos-cukros keverékbe tesszük az áttört tehéntúrót, a tejfölt a mazsolát, a zsemlekockákat, reszelt citromhéjat, végül lazán belekeverjük a fehérje felvert habját.
  8. A tésztalapotmegszórjuk az édes morzsával, majd egyenletesen elosztjuk felületén a túrótölteléket. A készítményt kb. 150 fokos sütőbe helyezzük, lassan készre sütjük. (Kb. 20 perc.) Egy fogvájót beleszúrva ellenőrizzük, hogy a túró megszilárdult-e. Ha a túróréteg megszilárdult a tésztalapon, akkor kiemeljük a sütőből.
  9. A 4 db tojásfehérjéből habot verünk. Mikor már majdnem teljesen kemény a hab, hozzáadjuk a kristálycukrot, és azzal fejezzük be a hab felverését. A habnak nagyon keménynek és fényesnek kell lennie. (A cukrot sosem szabad előre beletenni, mert sosem lehet akkor habbá verni.)
  10. A tojásfehérjéből készített habot csillagcsővel ellátott habzsákba töltjük, és a túrótöltelék tetejére átlósanrácsot nyomunk belőle. (Megjegyzés: mi a főzősuliban nem rácsosan, hanem úgy készítettük, hogy szorosan egymás mellet voltak a csíkok – véletlenül 8 fehérjét vertünk fel :), és nem akartuk, hogy pocsékba menjen a hab – és a habcsíkok képezte “völgybe” csíkoztuk bele a baracklekvárt.)
  11. 130-140 fokos sütőbe helyezzük, a sütő ajtaját nyitva hagyjuk. A tojáshabot nem sütjük, hanem megszárítjuk, ügyelve arra, hogy a tojáshab felülete ne piruljon meg, világos maradjon. Ha a tojáshab megszilárdult, a lepényt kiemeljük a sütőből, és kihűtjük. Vékonyan porcukorral meghintjük. A tojáshab-rácsok közét habzsák segítségével baracklekvárral kitöltjük.
Kapcsolódó
Baracksüti nélkül évtizedeken át nem rendeztek vidéki lagzit
A hetvenes-nyolcvanas években vidéken a süteményes tálcák favoritja volt.