Arijit Dasgupta / Flickr
Otthon készült

20 évig is eláll a világ legkeményebb sajtja

Egy év is kevés rá, hogy szétrágják, viccelődnek a helyiek, amikor a világ legkeményebb sajtjának tartott chhurpiról kérdezik őket, írja riportjában a BBC.

A lap szerint a Himalája keleti részén, Nepál területén tradicionális módon készülő tejtermék egy fehérjedús, füstös ízvilágú sajt. Különlegessége mégsem ebben rejlik, hiszen annál rágósabbá válik, minél tovább rágja valaki. 

Nemcsak Nepálban, de Bhutánban és India keleti oldalán is népszerű nassolni valónak számít. Az emberek gyakran ha nem is évekig, de órákig rágnak egy-egy darabot.

A sajt keménységét főként a magaslati klímának és a Himalája zord időjárási körülményeinek köszönheti. Állagáról mindent elárul, hogy kutyáknak is árulják világszerte rágócsontként.

Az elkészítéséhez szükséges tejet a helyiek által chaurinak nevezett állat adja, ami a házi jak és a szarvasmarha párosodása útján születik.

Története a legendák szerint évezredekkel korábbra nyúlik vissza, amikor a szegény helyieknek valamit kezdeniük kellett az extra mennyiségű tejjel, amit már eladni és elfogyasztani sem tudtak.

A chhurpinak rendkívül alacsony a nedvességtartalma. Emiatt nemcsak beleharapni nehéz, de ha szakszerűen készítik el, akkor akár 20 évig is eláll. A Himalájában éppen ezért vált népszerűvé, hiszen a hosszú utakra is magukkal vihették az emberek, sőt, távolabbi vidékeken is értékesíteni tudták azt. 

A chhurpi a helyiek szervezetére is jó hatással van, ugyanis ilyen magaslatokon már nem bővelkednek a friss élelmiszerekben, ahogy a fehérjedús táplálékokban sem.

Krish Dulal / Wikimedia Commons

Füstölt, szárított változata gyakran levesek összetevője, de ízletes uborkával és retekkel tálalva.

A helyiek azt vallják, a chhurpi készítésével nemcsak egy ősi hagyományt őriznek meg, de gazdaságilag is segíti őket, hiszen sokan ebből élnek.

Annak idején kiépített utak sem voltak ezeken a területeken. Csak tejük volt, és semmi más, ezért mindent készítettek belőle, amit csak tudtak, a sajtokon kívül vajakat is. Ezeket aztán a környékbeli falvakban cserélték el búzára, rizsre, sóra é solajra. Ha pedig pénzre volt szükségük, egy nagyobb piacra látogattak el.

A pásztoroknak ma sincs sokkal könnyebb életük itt, mert rengeteg időt töltenek a családjuktól távol, kint a hidegben.

A Himalájában nő egy különleges fúféle 3500-4000 méteres magasságban, ez az úgynevezett buggi. Ha az állatok ezt fogyasztják, nem veszítenek a súlyukból télen sem, és finomabb tejet adnak.

Nagyon egészséges is a chhurpi, mert alacsony a zsírtartalma, és ahogy azt már korábban említettük, sok benne a fehérje. Semmilyen ízfokozót vagy tartósítószert nem adnak hozzá, mindent úgy csinálnak, ahogy az őseik is tették évszázadokon keresztül.

Kapcsolódó
Casu marzu: „a világ legveszélyesebb sajtja”
Szardínián a lárvafertőzött sajtkülönlegesség a helyi kultúra része.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.