A régi paraszti konyha maga volt az ökotudatosság és takarékosság. A földműves ember együtt élt a természettel, az évszakok, a termés, a jószág határozta meg mindennapjait, így az étkezési szokásait is. Igyekezett mindent felhasználni és semmi se veszett kárba.
A prósza alapreceptje ennek az életmódnak az egyik gasztronómiai remeke, hiszen – tájegységenként változóan – három, négy alapanyagból készül a főfogásként vagy köretként, édességként is fogyasztható eledel. A vidéki ember háza táján általában volt tej, liszt, burgonya zsíradék és a baromfiudvarból tojás is. A prósza alapváltozataihoz nem is kell több.
A prósza lényegében a málé, kukoricamálé édestestvére csak búzalisztből készül, és a délnyugati megyék tradicionális eledele. Zalában krumplisprószát kevernek, de ismerik Vas megyében, Somogyban és Baranyában is. Lényegében egy sűrű, de még folyós tésztát kell készítenünk, amit zsírral kikent tepsibe öntünk, de ki lehet sütni serpenyőben is kerek lepényként.
Az alapreceptben lisztből és aludttejből kevernek tésztát, és fogyaszthatják később sósan vagy édesen is, utóbbi esetben kerül bele cukor, a kiöntött tésztába pedig lekvárt csöpögtetnek és tejfölt is kenhetnek rá.
Én egy sós változatot sütöttem, mivel egy liter házi tejem megsavanyodott, így aludttejet készítettem belőle – ez határozta meg a mértékegységeket is. A tésztájába került tojás, és mivel a hűtőben volt maradék túró és sajt, azt is felhasználtam. Mutatom is a műveletet:
Aludttejes prósza túróval és sajttal
Hozzávalók:
- 1 liter aludttej
- nagyjából 30 deka liszt (a tészta sűrűségének függvényében változhat)
- 2+1 tojás (a harmadik a tejfölös krémhez)
- két kisebb pohár tejföl
- 15-20 dekagramm házi túró
- zsír a tepsi kenéséhez
- só
Elkészítés:
Az aludttejhez hozzáadom a lisztet, a két tojást, egy kis sót, és a palacsintatésztánál sűrűbb, a gofrihoz vagy a muffinhoz hasonló állagú tésztát keverek. A tejfölhöz ütök egy tojást, és azt is jó elkeverem. A kizsírozott tepsibe beleöntöm a masszát. Megszórom a túróval, amit egy evőkanál segítségével kicsit belenyomkodok a tésztába.
A tojásos tejföllel meglocsolom, majd szórok rá reszelt sajtot. A sütési idő a konyhai lehetőségek függvénye. Olvastam olyan leírást, ahol légkeveréssel 20 perc alatt elkészül, másnál 40 percig is a katlanban volt és megint egyedi idő a kemencés sütés. Nálam 190 fokon sütöttem 35 percet, de lehettem volna bátrabb is, hogy még sötétebb legyen a teteje.
A sós verziót én főételnek fogyasztottam, de az alapreceptet akár bableves mellé vagy köretként is ehetjük. És érdemes kipróbálni néhány zalai krumpliprósza receptet is. Aki pedig a rösztihez hasonló lepénykéket szeretne, az süsse ki serpenyőben. Az édesszájúaknak pedig cukorral és lekvárral egy pitejellegű finomság készülhet a sütőben.
