Ma már sokan ismerik a pálinka történetét és fogyasztásának kultúráját, de azt az érdekességet már kevésbé, hogy hazánkban az 1921. december 1-én bevezetett vasárnapi munkaszünet korlátozta a szeszesitalok kimérését.
A vasárnapi munkaszünet tartama alatt tilos égetett szeszesitalokat (pálinka, stb.) és finomított égetett szeszes italokat (likőr, stb.) árusítani, csupán teához szolgáltatható ki rum szokásos mennyiségbe
– harangozták be a korabeli lapok az új kereskedelmi szabályozást.
Persze az otthoni, mértékkel fogyasztott vasárnapi ebéd előtti pálinka fogyasztását senki nem tiltotta. Azt viszont érdemes leszögezni: a pálinkának nincsen jelentősen jótékony élettani hatása. Egészen pontosan, ha használ is valamennyit, többet árt. A pálinkát nem vélt gyógyhatása, hanem gasztronómiai és élvezeti értéke miatt fogyasszuk.
Az igaz, hogy gyomor- bélrendszeri panaszok, görcsök esetén simaizom ellazító hatása révén csökkentheti a panaszokat, de az esetek túlnyomó többségében magát a betegséget súlyosbíthatja. A rendelkezésre álló gyógyszerekhez, gyógyhatású készítményekhez képest nem értékelhető jótékony hatása.
Nehéz, zsíros étkezés után kis mennyiségben segíti az emésztést a pálinka, feltéve, ha nincs egyébként valamilyen gyomorbetegségünk, mert akkor szigorúan tilos.
- A pálinka hungarikum. Kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes- és vadgyümölcs, szőlő és aszúszőlő- törköly használható fel pálinka készítéséhez.
- Akkor nevezzük kisüstinek, ha legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állították elő.
- A pálinka általában 40-es vagy 50-es szeszfokú, de akad közöttük 37,5 és 86 fokos is.
- Vannak olyan italok, amelyeket a vásárlók pálinkának neveznek, azonban azok nem minősülnek annak. Ilyen például a mézes pálinka.
Miképpen lehetne egy jóízű, zamatos pálinkát készíteni? Hogyan tehetném még jobbá? Csak a gyakorlat mutathatta meg erre a jó megoldást. A gyümölcsökön és az erjesztési technikákon túl, meg kellett ismerni a lepárló gépet, meg kellett érteni az összefüggéseket
– meséli Lunczer Attila pálinkamester.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="591" width="895" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
2014-ben alakult a Lunczer Pálinkaház Kft. és végre testet öltöttek a tervek, az elképzelések, megépült a főzde. Egy ötlet, egy álomkép mindig olyan könnyed, egyszerűnek tűnő, de a valóság gyorsan bebizonyítja az ellenkezőjét. Két dolog segített mindig, hogy mégis sikerrel vegyük az akadályokat és haladhassunk előre. Az egyik a problémamegoldó, kreatív gondolkodásmód, míg a másik még ennél is fontosabb, a csapat.
A főzde mára szó szerint az életünk lett, párlatokkal álmodunk, gyümölcsökkel ébredünk. Minden cseppben ott vagyunk együtt, mindannyian.
A család történetét a Sokszínű vidék stábjának mesélte el a tulajdonos.
Szerelempálinka
Ha már közeledünk a szerelemesek ünnepéhez, így talán még nem késő elkészíteni egy könnyed “bájitalt”, vagy ahogyan a Nosalty receptjében találtuk, a szerelmesek pálinkáját.
- 2.5 dl pálinka
- 3 db fahéjrúd
- 5 g citromhéj
- 4 g kakukkfű
- 1.5 g koriander
- 1.5 g vanília
- 25 dkg barna cukor
- 125 ml víz
- Fél hónapon keresztül áztassuk a pálinkában a fűszereket!
- Minden nap rázzuk össze, vagy keverjük meg kicsit.
- 15 nap elteltével szűrjük le a fűszeres pálinkát.
- Készítsünk 125 ml vízből és a barna cukorból szirupot. Keverjük a leszűrt pálinkához.
Bármennyire is finomak a pálinkák, mindenkit arra intünk, hogy egészsége és a családi béke érdekében csak kis mennyiségben és ne minden nap kóstolgassa!
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
