A vizsgálatban 15 uniós országon (Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Dánia, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Írország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Svédország) kívül Svájc és Norvégia is részt vett – összegezte a központ vizsgálatát a Magyar Mezőgazdaság
Az Európai Közös Kutatóközpont (Joint Research Center) alaposan megvizsgálta azt a szúrópróbaszerűen vett 320 mintát, mely 20 mézexportőr állam mézszállítmányából származott. A cukorszirupot tartalmazó mézminták kiszűrésére több módszert is alkalmaztak (EA/LC-IRMS, HPAEC-PAD, 1 H-NMR).
Ez az arány lényegesen magasabb, mint a 2015-17-ben mért 14%. Viszont most más viszgálati módszereket alkalmaztak, mely akár magyarázatot is adhat a különbségre.
A korábban alkalmazott EA-IRMS (AOAC módszer 991.41), melyet eddig a leginkább használtak a kukoricából származó keményítő kiszűréséhez, ezúttal nem bizonyult hatékonynak. Nyilvánvaló, hogy a kukoricaszirupokat már kevésbé használják a méz hamisítására, főleg rizs-, gabona- vagy répacukrot használnak.
A legnagyobb relatív arány a Törökországból származó mézmintákban fordult elő: (mintegy 14-15, a 93 %-ból). Az Egyesült Királyságból származó 10 mézmintából mind a 10 vagyis 100% hamisnak bizonyult. Ezen minták nyomon követéséből azonban kiderült, hogy az utóbbi esetben a brit mézekhez külföldi import mézeket kevertek és nem kizárt, hogy ezekből került a mézmintákba a cukorszirup, mielőtt azokat az Uniós országokba tovább exportálták.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
