Otthon készült

Elrendelték: tilos lesz ilyen formában árulni a trappista sajtot

MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Megjelent a Magyar Élelmiszerkönyv trappista sajtra vonatkozó fejezete, ami a Tej Terméktanács közleménye szerint azért is volt fontos, mert a fogyasztói tudatosság emelkedésével egyre nagyobb társadalmi igény mutatkozik a jó minőségű élelmiszerek iránt.

Közleményükben ismertetik, az új rendelkezések tartalmazzák a felhasználható összetevőket, a trappista sajt alakjára, méretére és tömegére vonatkozó előírásokat, továbbá az összetételi és érzékszervi követelményeket. A különböző sajtok, így például a trappista sajt nevének védelme nem csupán egy jogi kérdés, hanem a minőség, a hagyományok, a fogyasztói bizalom megóvásának és a magyar gazdaság erősítésének kulcsfontosságú eleme is, teszik hozzá.

A jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy az élelmiszerek jelölése, címkézése nem lehet félrevezető. Ennek fő célja a fogyasztók védelme, a vásárlóknak ugyanis joguk van korrekt és érthető információkhoz jutniuk arról, amit megvesznek. Az élelmiszer nevének pontosnak és igaznak kell lennie, utalnia kell a termék valódi jellegére és összetételére.

A Tej Terméktanács az elmúlt években többször hangot adott azon aggodalmának, hogy pl. Lengyelországból, Szlovákiából és Németországból több ezer tonnányi – náluk kevésbé elterjedt, alig ismert – trappista sajt érkezik Magyarországra úgy, hogy az érintett külföldi tejfeldolgozók nem is gyártanak trappistát. A hazai gyártású trappista sajt hagyományosan korong alakú, ahogy ez mostantól már jogszabályban is rögzített, ezért a hasáb alakú trappista sajt – melynek döntő többsége import eredetű – kizárólag szeletelt vagy reszelt formában, valamint több összetevőből álló élelmiszer alapanyagaként lesz majd csak forgalomba hozható

– közölték.

És valóban, a rendelet így szól: „hasáb alakú sajt kizárólag szeletelt vagy reszelt formában hozható forgalomba, valamint több összetevőből álló élelmiszer alapanyagaként gyártható.”

Az új jogszabályi rendelkezés nem jelenti ugyanakkor a külföldi eredetű tömbsajtok importjának bármilyen jellegű korlátozását.

Kitértek arra is: a magyar piacon félkemény sajtból ezentúl sem lesz hiány, csupán annyi történik, hogy a „tömbök” eredeti nevükön érkeznek és nem trappistává átcímkézve, a fogyasztókat komolyan megtévesztve.

A Tej Terméktanács a helyes jogszabályértelmezés és a gördülékeny átmenet érdekében természetesen egyeztetni fog kis- és nagykereskedelmi partnereivel, zárták a közleményt.

Mint arról korábban írtunk, a világ legdrágább sajtjából egy falat is tízezrekbe kerül, az Anikó sajt történetéről pedig itt számoltunk be.

Kapcsolódó
Casu marzu: „a világ legveszélyesebb sajtja”
Szardínián a lárvafertőzött sajtkülönlegesség a helyi kultúra része.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik