A fémlemezekből és egyéb fémtárgyakból készített szobor pedig úgy hat, mintha maga a Terminátor ment volna fel egy versenyre feszíteni.
Nem véletlen a témaválasztás, hiszen a mű az egyik jó barátom megrendelésére készült a saját konditermébe
– mondta el megkeresésünkre az alkotó, Barta János, akinek a munkásságát már korábban bemutattuk.
A sztori úgy indult, hogy a barátommal mindkettőnknek az egyik gyerekkori példaképe volt Arnold, nemcsak a filmjeit faltuk, hanem miatta kezdtünk el edzeni is. Amikor felidéztük ezt a kedves emléket, a barátom kitalálta, hogy csináljam meg neki ezt a szobrot, én pedig örömmel vállaltam el a munkát, amit márciusban kezdtem el és a napokban sikerült befejeznem
– idézte fel az ötlet születését János.
A szobornak egy köracél váz az alapja, amire izomcsoportonként hegesztettem fel a másfeles, horganyzott acéllemezeket, melyekkel nem egyszerű dolgozni. Ezek merevebb alkatrészek, kalapáccsal kell formázgatni, majd a helyükre egyengetni, szorítózni, fölhegeszteni
– mesélt az alkotás folyamatairól is a szobrász, aki megjegyezte, hogy a munka első fázisa az anatómiai adatok gyűjtése, meghatározása volt, hiszen az Arnold-szobor 1:1 arányú, teljes életnagyságú forma. A fémalak is 188 centi magas, 70 centi átmérőjű a combja, 50-es a vádlija és 52-es a karja, minden egyezik.
Centiről centire haladtam, de végig kísérletezés volt az alkotási folyamat, mert ha találtam egy jobb megoldást az izmok építésénél, akkor azt alkalmaztam
– nyilatkozta a szobrász, aki mosolyogva megjegyezte, hogy mivel ő a Terminátor, más elemeket is belecsempészett a szoborba. A szíve tájékán egy Lada műszerfalából kiszedett óra „méri” az időt.
János elmondása szerint már több mint 600 órát dolgozott Arnoldon. A legnagyobb kihívás a forró nyár volt, amikor nem állt le a munkával, ugyanúgy beöltözve, maszkban hegesztett a 39-40 fokos hőségben jelentősen befűtve a kis, 3×3 méteres műhelyét. Ráadásul mivel vékonyabb védőruhát használt, azon átütött a szikra és csupa seb a hasa és a keze.
A Nemzeti Múzeumba is bekerült a fémszobrász egyik alkotása
A szolnoki fémszobrászt egy nagy megtiszteltetés is érte. A Nemzeti Múzeumban november 1-ig látható az Amerikai álom – Magyarok az Egyesült Államokban 1776–2026 című kiállítás, ahová a szobrász alkotása is bekerült.
Keresztes Károly faragta ki a Ford Mustang jelképét, a vágtató lovat, amit János is megformázott Kaáli Nagy Géza világhírű magyar-amerikai szülész-nőgyógyász professzor megrendelésére, a Kaáli Autó-Motor Múzeumba. Ez a mű került most a Nemzeti Múzeumba a professzor régi Mustangja mellé.
Barta János musztáng szobrát egy lenyűgöző, 4000-5000 csavarból készült Darth Vader szoborral együtt már egy korábbi cikkünkben bemutattuk, de írtunk egy zalaegerszegi fa- és fémszobrászról is.
