40 éve, 1977. január 1-jén alakult meg hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja, a Bükki Nemzeti Park, mely első volt abban, hogy hegyvidéki területet foglalt magába. A nemzeti park területét az alapítást követően kétszer bővítették. Napjainkban csaknem az egész Bükk-hegységre kiterjed, magába foglalva annak legszebb, természeti értékekben leggazdagabb részeit.
A park mintegy 95%-át erdő borítja
A bükki erdők közül legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, melyeket a magasabb régiókban gyertyános-tölgyesek, majd körülbelül 600 méter fölött a hegyvidéki bükkösök követnek. A Bükki Nemzeti Park egyik legérdekesebb helye az őserdő, melynek bükkfái 45-50 méter magasak és 180-200 évesek. A területen, melyet védett rezervátumnak nyilvánítottak, több mint 100 éve nem végeznek erdőművelési tevékenységet.
Ez is érdekelhet: Misztikus ősbükkös magasodik az erdők katedrálisában
Mindent rendez a természet
Állatokkal és növényekkel teli, magányos vadon egyre kevesebb létezik, de a bükki őserdőben hazánkban is fellelhető egy kicsinyke és értékes rengeteg. A rezervátum a természet akaratára van bízva, különlegessége az, hogy a közvetlen emberi beavatkozás réges-régen nem érinti. A mesterséges faültetvényektől eltérően itt olyan vegetáció tör magának utat, ahol a természet vad ereje egyenletesen, tartósan érvényesül. A szélviharok által kidöntött öreg fákon a mohák, a zuzmók és a gombák életközössége telepedett meg. A megművelt erdőktől eltérően nagy a fák korkülönbsége, ugyanis fiatal csemeték, illetőleg alázatot parancsoló, több száz éves törzsek élnek egymás mellett.
Látogatók ritkán léphetnek be
A 375,3 hektárnyi terület a Bükk délnyugati részén, a Virágos-sár-hegy oldalán rejtőzködik. A fokozottan védett rezervátumba a látogatók csak ritkán, külön engedéllyel, illetve kizárólag szakvezetéssel léphetnek be. A Magyar Nemzeti Parkok Hetén minden évben elkalauzolják az érdeklődőket az óriás fák közé.
Fotók: Bükki Nemzeti Park