Virágzó vidékünk

Megérkezett Afrikából az első jeladós magyar szalakóta

A Sokszínű Vidék az elmúlt években kiemelt figyelemmel kísérte jeladós madaraink életét. A fehér gólyák már befejezték afrikai vonulásukat, az ő esetükben már a fiókagondozás gondos pillanatait követhetjük nyomon. A száraz évszak közeledtével pedig szalakótáink is hazaindultak.

Hazánkban 2014-ben kezdődött az Európai Unió által finanszírozott program a fokozottan védett szalakóta védelme érdekében. 2015-ben tudománytörténeti jelentőségű volt a Magyarországon első alkalommal műholdas jeladóval ellátott két madár megfigyelése.

A szalakótákról

A szalakóták egyedszáma egész Európában jelentősen lecsökkent, a faj több nyugat-európai országból már kipusztult. A Kárpát-medence állománya egyelőre stabil, így ennek védelme, megőrzése kifejezetten fontos a faj európai uniós jövőjét illetően.

 

A szalakóta vonuló madár, így évente mindössze pár hónapot tölt hazánkban, a technika vívmányinak köszönhetően azonban egyre jobban megismerhetjük ennek a színpompás fajnak az életét.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei 2016 nyarán újabb négy szalakótát láttak el jeladóval és névvel.

A madarak szeptember elején indultak el Afrikába. Jeladós magyar szalakóta soha nem repült olyan messzire, mint Eleven, aki Botswanában töltötte a telet. Fehérlófia Angolában, Artúr Namíbiában “sátrazott le”, Bukfenc pedig sajnos január 2-a óta nem ad jelet magáról.

A szalakóták tavasszal újból megkezdték a vándorlásukat, Artúrt pedig jeladója szerint május 22-én hétfőn megérkezett a Hortobágyi Nemzeti Park területére.

Araszol a másik két madár is: Eleven már Törökországban jár, Fehérlófia pedig kissé lemaradva Tanzániába ért.

A jeladós szalakóták útját ezen a térképen követheted nyomon.

Mint arról korábban írtunk, az Afrikából hazatérő szalakótákat ezer odú várja itthon.

Kiemelt kép: rollerproject / Máté Bence

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik