Virágzó vidékünk
Hajdúszoboszló, 2015. július 18.
Egy nõ mobiltelefonjával fényképez a hajdúszoboszlói strandon 2015. július 18-án.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Fel kell készülni a túlzott turistaáradat kezelésére az országban

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2018. 11. 27. 12:47

Komoly szerep hárul a vidéki célpontokra és szállodákra.
Korábban a témában:

Magyarországra egyelőre nem jellemző  a helyiek életminőségét és a természeti értékeket veszélyeztető túlzott turistaáradat (overtourism), de jelei már vannak, ezért időben fel kell készülni megelőzésére, kezelésére – hangsúlyozta a KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó társaság tanulmányában.

Nyíregyháza, 2018. augusztus 24.
Közönség a budapesti Játékszín elõadásán a Vidor Fesztivál megnyitója után a nyíregyházi Kossuth téren 2018. augusztus 24-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Vidor Fesztivál Nyíregyházán – Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az overtourism az a jelenség amikor egy települést vagy térséget turisták tömegei lepik el, rontva ezzel a helyiek életminőségét vagy rombolva a természeti környezetet. A közleményben Indra Dániel, a KPMG turisztikai tanácsadó részlegének vezetője kifejtette:

Magyarországon is vannak már jelei az overtourismnak, példaként a tavalyi népszavazást említette a budapesti bulinegyedben, ahol a helyieknek gondot okoz a vendégek nagy száma. Vannak már elégedetlen hangok nyáron a Balaton környékén is – tette hozzá. A “túlzott elturistásodás” hátterében az internetes bakancslisták megjelenése, a rövid távú lakáskiadás (airbnb), valamint az olcsó repülés áll.

A túlzott turizmus egyik jele, hogy bizonyos pontokon kapacitásszűke kezd kialakulni. Az első példa erre a szakértő szerint a Liszt Ferenc repülőtér, amelynek forgalma 2013-ról 2018-ra 8,5-ről 15 millió utasra nőtt, főszezonban telített.

Veszprém, 2018. október 4.A veszprémi érseki palota (középen a fehér épület) a teljes külső és részleges belső felújítását követő átadási ünnepség napján, 2018. október 4-én.MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Veszprém, Érseki palota – Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ilyen jelenség a magas szállodai szobakihasználtság is – Budapesten szeptemberben is 86 százalék felett volt a mutató-, amely több magyar turisztikai célpontnál is előfordul szezonálisan.

A túlturistásodás legjobb ellenszere a látogatók időbeli és térbeli széthúzása, amelyben Magyarországon komoly szerep hárul a vidéki célpontokra és szállodákra. Biztató jelenség, hogy az utóbbi években a fővároson kívüli vendégéjszakák számának növekedése felzárkózott Budapest mögé (10,7 illetve 9,6 százalék), de ahhoz, hogy a térbeli széthúzás működjön, a vidéki vendégforgalomnak jobban kellene növekednie a budapestinél. Ennek egyik feltétele a működő szálláshelyek minőségi fejlesztése, illetve a szobakapacitás bővülése

– tette hozzá.

Budapest, 2018. április 5.
Az újonnan megnyílt Hotel Clark szálloda az I. kerületi Clark Ádám téren 2018. április 5-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A Hotel Clark Szálloda Budán – Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Jó hírnek nevezte, hogy a következő években több mint 1300 vidéki szállodai szobát adhatnak át Magyarországon, meglepően egyenletes területi lefedettséggel. Így 100-200 szobás szállodák épülnek Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Szántódon, Pannonhalmán, vagy Mátrafüreden, és közepes méretű beruházások zajlanak olyan településeken, mint Kisvárda, Mezőkövesd, Győr, Szentes, Szeged és Bük.

Az összehangolt cselekvés szükségességét ismerte fel a kormány is, amikor létrehozta Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programot, amelynek kifejezett célja, hogy láncba szervezze az attrakciókat és a szálláshelyeket, és így növelje az élménypontok számát az országban. A 2030-ig szóló program költségvetési forrásokat is tartalmaz, így nem csak élménypontok, de szálláshelyek fejlesztésére is forrást biztosít

– sorolta a szakértő. (MTI)

Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.